Talán mondani sem kell, hogy az amerikai politikum egy része „természetesen” Obamát okolja az ebola megérkezése miatt. Az elnök valóban azt mondta szeptember közepén, hogy egy „járványkitörés esélye az Egyesült Államokban rendkívül alacsony”, meg hogy „arra a valószínűtlen esetre, ha mégis elérné partjainkat, meghoztuk a szükséges intézkedéseket”. A szövetségi járványügyi hatóság vezetője (amerikai felfogás szerint az elnök közvetlen beosztottja) még a hét elején is azt ismételgette, hogy semmi ok a félelemre, mert az ország egészségügyi hálózata a legfelkészültebb a világon, hogy a veszéllyel szembeszálljon.
Nos, pánik nincs, de ebola-helyzet mégis van. A várakozásokkal ellentétben az történt ugyanis, hogy nemcsak hazatért Libériából egy fertőzött férfi, hanem amikor egy héttel ezelőtt Dallasban orvosi ellátást kért, antibiotikumos recepttel hazabocsátották, pedig unokaöccse és partnere állítólag hangsúlyozta, hogy honnan jött. Viszont a férfi elhallgatta, hogy néhány nappal korábban ebolás beteget vitt Libériában kórházba, sőt amikor kapacitáshiány miatt nem fogadták, visszaszállította annak otthonába, ahol aztán elhalálozott.
Miközben Obama ENSZ-beli bejelentése alapján Nyugat-Afrikában megkezdődött tizennyolc ebola-központ gyorsított ütemű építése, még a legnagyobb amerikai kórházak némelyike is súlyos mulasztásokat követhet el. Ráadásul a járványhatóság – amelyről azt állították, hogy minden eshetőségre felkészült – kiküldte ugyan a képviselőit az ebolás beteg lakásába, azok minden védőöltözék nélkül jelentek meg, majd lezáratlanul elhagyták a lakást. A helyi hatóságok csütörtökig nem találtak olyan céget, amely hajlandó lett volna biztonságos fertőtlenítésre. Az Obama-gúnyoló texasi kormányzó most bezzeg elvárja a szövetségi segítséget.
Egyesek már teljes légi zárlatot követelnek, legalább Afrika irányából, de a kormányzat szerint erre sem szükség, sem lehetőség nincs, hiszen más kontinenseken keresztül is érkezhetnek fertőzött utasok – mint ahogy az első is Brüsszelben átszállva repült Washingtonon át Dallasba. A jobboldali sajtó azt is felrója az elnöknek, hogy négy évvel ezelőtt – a légitársaságok, valamint szabadságjogi szervezetek lobbijának nyomására – megszüntette azt a Bush alatt megadott felhatalmazást, amely engedélyezte gyanús egészségi állapotú utasok három napos kényszerű karanténba helyezését.
A 2008-as madárvírus ihlette Ragály című, 2011-es mozifilm drámájának beteljesedése továbbra sem valószínű, de nem meglepő, ha a nagynevű színészgárdát felvonultató horrorfantázia egyre gyakrabban jut eszébe az átlagembernek. Elképzelhető, hogy Obama fejében is megfordul manapság még néhány játékfilm: tavaly két olyan film is született, amelyekben terroristák szállják meg a Fehér Házat. A héten ugyan csak egy magányos beteg iraki háborús veterán ugrotta át a kerítést, de bejutott a legnagyobb díszterembe is, ahol csak egy szolgálatát éppen befejező testőr tartóztatta fel „hazafelé menet”. Aztán gyorsan kiderült, hogy tavaly meg hét lövést adtak le pár száz méterről a Fehér Házra, de a titkosszolgálat ügyeletes vezetője leállította a nyomozást, mindaddig, amíg másnap egy takarítónő észre nem vette, hogy egy golyó megrepesztette a lakótér ablakát is.
Hányadik helyre süllyedhet a politikai fontossági sorrendben az Ukrajna integritása, sőt akár az iraki–szíriai „iszlám állam” fenyegetése miatti aggodalom, amikor a vírus az országban, a behatolók az elnöknél „kopogtatnak”!? Ráadásul Amerika időközi választások elé néz, amelyeken nem esélytelen a szenátus republikánus bevétele sem. Az pedig Obama utolsó két évének végső ellehetetlenítését jelentené. Ami nem mellékesen jelentékeny politikai erők kifejezett célja.
Az ebola „megérkezése” miatt nagyot csusszant csütörtökön a tőzsde, és valószínűleg eltörpül az a pénteki jó hír is, hogy a Bush-korszakbeli válság kitörése óta, hat év után most először süllyedt az amerikai munkanélküliség 6% alá. Pedig éppen ennek a töretlen folyamatnak kellene eldöntenie a választásokat, nem a sok millió dolláros propagandának. Arról nem is beszélve, hogy ha mégis kitörne a járvány, és ezrek szorulnának ellátásra, akkor az amerikaiak nagy része Obama egészségügyi reformjának köszönhetné, hogy nem rúghatják ki a biztosítók.
