Munkatársunk jegyzete
Washington, december 28.
Barack Obama első mandátuma alatt negyedszer gyászolt a nemzettel idén decemberben tömeggyilkosság miatt – de most először mondta ki, hogy „ezúttal tetteknek kell követniük a szavakat”.
Mármint a „soha többé” típusú fogadkozást, ami eddig sohasem vezetett eredményre. Az amerikai honatyák még akkor sem voltak képesek cselekedni, amikor az egyikőjük ellen elkövetett merényletnek hat véletlen „civil” áldozata is volt tavaly Coloradóban. Noha az Egyesült Államokban húsz éven át csökkent a bűnügyek száma (ez a tendencia éppen az idén szakadt meg, eddig megmagyarázatlan okokból), a 11 „leghalálosabb” ámokfutás közül öt az elmúlt öt évben történt. Ha ilyen mértékben dőlnének össze a hidaink – figyelmeztet egy washingtoni tárcaíró, -- már rég országos akció indult volna az infrastruktúra megmentésére. De a lőfegyverek „védelme” annál is fontosabb. Mintegy 50 millió háztartásban 80 millió felnőttnek van puskája: a civil tulajdonban lévő lőfegyverek felbecsült száma meghaladja a 300 milliót, vagyis szinte biztosan több tűzfegyver van a polgárok birtokában, mint ahány lakosa van az USA-nak.Amikor a National Rifle Association (NRA, szándékosan hevenyészett tükörfordításban: Országos Karabély Egyesület) vezetője egy héttel a connecticuti iskolai ámokfutás után nagy nehezen a kamerák elé állt (nem újságírók elé, mert egyetlen kérdésre sem volt hajlandó válaszolni, csak elmondta a magáét), azt a javaslatot tette, hogy az ország minden egyes iskolájába fegyveres őröket kell állítani, mert Amerika minden fontos létesítményét fegyverrel védelmezi, „csak éppen legdrágább kincsét, gyermekeit nem”. A fegyvergyártók lobbijának tartott egyesület még azt is felkínálta, hogy ha a hatóságok nem tudnak elég rendőrt mozgósítani, akkor ők szerveznek önkéntes „védelmi egységeket” az ország százezer iskolájának mindegyikébe.Az NRA semmiféle fegyverviselési korlátozást nem fogad el, sőt harcra buzdít ellene. Mint Obama első kampánya során hirdették: a fekete bőrű elnök „el akarja venni fegyvereiteket, hogy bevezethesse a szocializmust”. Tévéreklámok peregtek arról, hogyan vonulnak majd be az „ENSZ-katonák” az Egyesült Államok kisvárosaiba fegyvert konfiskálni. A fegyverlobbi minden kongresszusi tag viselkedését „osztályozza” annak alapján, hogy merészel-e a honatya bármiféle fegyverviselési korlátozásra szavazni. Aki jelesnél alacsonyabbra vizsgázik a puskapártiak szemében, az ellen a legközelebbi újraválasztását megakadályozandó kampány kezdődik, kerül amibe kerül.
A fegyverszorongatók szerint csak két külső oka van az amerikai ámokfutás-járványnak: a lelki betegségek és a kultúra erőszak-bálványozása. Ez a két ok természetesen fennáll, senki sem tagadja. Az egyre élethűbb és egyre őrületesebben erőszakos videojátékoknak és az ellenállhatatlan fegyveres hősöket bálványozó mozifilmeknek nyilván megvan a hatásuk – noha szociológiai kutatások nem egyértelműsítik a következményeket. A lelki betegségeket viszont nagyon sok biztosítás nem ismeri el, vagy nem foglalkozik velük, rengeteg mentálhigiéniai intézményt bezártak, „nincs rájuk pénz”.Azt viszont sokan hozzáteszik, hogy a fegyvervásárlás ellenőrizetlensége sem segít. A legtöbb államban létezik ugyan minimális névellenőrzési kötelezettség, sőt helyenként háttérvizsgálat is, ám a lőfegyverek 40 százalékát ún. „fegyverkiállításokon” (árumintavásáron) adják el, ahol viszont nevet sem kérnek az akár leghalálosabb gépfegyver vásárlójától. Márpedig a fegyveres bűntények 80 százalékát – egyes statisztikák szerint – éppen az így beszerzett gyilkos „szerszámmal” követik el. Nagy kapacitású tölténytárakat és korlátlan mennyiségű lőszert pedig bárki vásárolhat postai leszállítással is. Félő, hogy a jelenlegi felbuzdulásnak sem lesz semmilyen hosszú távú hatása. Az NRA azzal vádolja a sajtót, hogy „részrehajló” a fegyvervásárlás korlátozásának bevezetése mellett, hogy „elpolitizálja” az ügyet. Az mintha nem számítana, hogy ugyanennek a szervezetnek a vezetői éppen a lehető legelpolitizáltabb ősokkal indokolják totális ellenállásukat: szerintük az alkotmány azért szentesíti a polgárok fegyverviselési jogát, hogy amennyiben a hatalom diktatórikussá válna, akkor „kollektíven fel lehessen lépni ellene”. Ami nonszensz, hiszen a hatalom erőszakkal való megdöntését az amerikai alkotmány végképp nem ismeri el.Mintegy a vádakat illusztrálandó, az NBC hírtelevízió egyik műsorvezetője bajba került a minap, amikor az NRA említett vezetőjével készített interjú alatt bemutatott két üres tölténytárat: az egyikbe több tucat golyó fér és tartós gyors tüzelést tesz lehetővé, a másik, 5- vagy 10-töltényes tár pedig az, amilyet a lehető legfélénkebb korlátozás-pártiak szeretnének engedélyeztetni a nagy kapacitású tárak helyett. Miközben a puskások főnöke még ezt a „megszorítást” is elutasította, a fővárosi rendőrség vizsgálatot indított az újságíró ellen, mert Washington területén tilos bárminemű tár birtoklása, még ha az üres is. Igaz, hogy a szövetségi szervek állítólag előre jóváhagyták a tévé kérelmét, de a helyi rendőrség nem enged. Így aztán elképzelhető, hogy az esztelen fegyverkultúra ellen „részrehajló” sajtó húzza a rövidebbet a „hosszú tárak” – és a korlátlan fegyverkezés – propagátorai helyett.
