Újabb területeket ürítenek ki a Halífa Haftar tábornok vezette kelet-líbiai erők (LNA) Tripoli környékén. Fokozatos visszavonulásuk már napok óta tart; legutóbb a líbiai főváros körüli állásaikat adta föl az LNA, hogy emberei kilométerekkel hátrébb vonuljanak. A döntést azzal indokolta, hogy a helyi lakosság életét akarja ezzel megkönnyíteni.
Halifa Haftar (fotó: AP/Beta archív)
A valóságban azonban alighanem egész más történik: a támadók visszahúzódását az indokolhatja, hogy több helyen is vereséget szenvedhettek az ENSZ támogatta – és Fájez el-Szarrádzs miniszterelnök vezette, tripoli székhelyű – egységkormány fegyveresei ellen vívott legutóbbi harcokban. Az összecsapásokban Tripoli több külső kerületénél is legyőzték őket. Néhány másik helyszínen is megfutamították az LNA-t, és a héten visszafoglalták tőle a kulcsfontosságú al-Vaitija légibázist is, amely 125 kilométerre délnyugatra található a líbiai fővárostól.
A vereségek, illetve veszteségek komoly csapást jelentenek az ország nagy részét uraló LNA-ra, amely tavaly áprilisban kezdte meg Tripoli ostromát arra hivatkozva, hogy egész Líbiát meg akarja tisztítani a terroristáktól. A Haftar vezette erők nem tagadják a visszavonulást, csak éppen csapatátcsoportosításról beszélnek. Az al-Vaitija támaszpont elvesztése után pedig azzal érvelnek, hogy a területet már régen el akarták hagyni stratégiai okokból.
Bár az ENSZ, az EU és több kormány is a líbiai harcok beszüntetését sürgeti évek óta, a szembenállók nem hallgatnak rájuk. Pedig Moammer Kadhafi elnök-diktátor 2011-es meggyilkolása óta káosz uralkodik az országban. A hatalmat egymással szembenálló törzsek, milíciák, fegyveres bandák és hadseregek igyekeznek megkaparintani.
Líbia nagy részét a Tobrukban működő, Haftar tábornokkal szövetséges ellenkormány ellenőrzi, ám az ENSZ, az EU és több hatalom is a tripoli kabinetet ismeri el az ország egyetlen legitim képviselőjének. Törökország nyíltan az utóbbi mellé állt (néhány másik állammal együtt), miközben Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Oroszország és Franciaország Haftarékat segíti.
Kadhafi bukása után az ENSZ fegyverembargót rendelt el Líbia ellen abban a reményben, hogy így sikerül megakadályozni a háború kiszélesedését. Az elképzelés nem vált be. Fegyverből is, (külföldi) harcosból is épp elég jutott már be az országba ahhoz, hogy a szembenállók zavartalanul pusztítsák egymást és a lakosságot.
Hírek szerint Haftar oldalán a Wagner orosz biztonsági magáncég legalább ezer fegyverese harcol. Moszkva azonban tagadja, hogy ilyen cégekkel dolgoztatna külföldön, s állítja: ezek nem képviselik az orosz államot, ezért nem is kapnak pénzt tőle.
Ankara viszont zsoldosokkal, fegyverekkel és harci drónokkal támogatja a tripoli kormányt, amellyel tavaly katonai együttműködési megállapodást kötött. Ezért külföldön több bírálat érte már.
A múlt héten Ciprus, Görögország, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Franciaország külügyminisztere felszólította Törökországot, hogy hagyjon fel a líbiai beavatkozással, s tartsa tiszteletben az országra vonatkozó ENSZ-fegyverembargót. Ankara azonnal válaszolt is: a gonoszok szövetségének minősítette a kritikát megfogalmazó öt országot.
