Berlint hivatalosan is értesítette Washington arról a tervéről, hogy a közeljövőben kivonja a Németországban állomásozó amerikai katonák egy részét. A haderőcsökkentésről korábban már többször felröppentek hírek, ám ezúttal szinte biztos, hogy 9500 fegyveres távozik.
A ramsteini amerikai légibázisról egy szállítógép száll fel (Fotó: AP via Beta)
Hírek szerint Donald Trump amerikai elnök múlt pénteken utasította a Pentagont 9500 katona kivonására Németországból, vagyis az ottani állomány 27,5 százalékos csökkentéséről. Ennek értelmében szeptembertől (más forrás szerint már szeptemberig) végre kell hajtani a feladatot. Washington más országokból is hazahívja katonáinak egy részét, miként azt már tavaly ősszel kilátásba helyezte.
A német területen szolgáló, és távozásra kijelölt alakulatok visszatérnének az Egyesült Államokba, ám az is lehet, hogy Lengyelországba, vagy más NATO-tagokhoz vezénylik át őket. Távozásuk után Németországban már csak 25.000 amerikai katona maradna.
Nagyon valószínű, hogy a teljes kontingens kiszolgálásáról jelenleg gondoskodó 18 ezer német civil alkalmazott egy részét elbocsátják, amint befejeződik a csapatcsökkentés.
Az USA a hidegháború idején még 235 ezer fegyveresét állomásoztatta az akkori Németországban. Feladatuk az amerikai érdekek védelme volt a nyugati országokban ellenfélként kezelt kommunista táborral, mindenekelőtt pedig annak főhatalmával, a Szovjetunióval szemben. A kommunizmus bukása és a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta Washington hazahívta katonái zömét a németországi állomáshelyükről.
Trump az utóbbi három évben többször is felszólította Németországot, hogy növelje a katonai kiadásait és a NATO-befizetéseit, azaz térítse meg a – szövetség keretében – számára biztosított amerikai védelem költségeit. Megtörtént, hogy Trump a NATO potyautasai közé is besorolta Németországot, amiért az nem teljesíti a védelmi kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségét. Szembefordult Angela Merkel kancellárral is, sőt gyakran felrótta Berlinnek az USA-val szembeni hatalmas német kereskedelmimérleg-többletet, vagyis azt, hogy Németország sokkal nagyobb értékben ad el árukat és szolgálatatásokat Amerikának, mint amennyit onnan vásárol.
Trump és Merkel sok kérdésben nem találta meg a közös hangot, emiatt megromlottak az államközi kapcsolatok is. Több elemző szerint soha nem volt olyan gubancos és bonyolult Berlin és Washington viszonya, mint az elmúlt 3,5 évben.
Az amerikai elnök „európai hangja”, az USA németországi nagykövetségének éléről épp a napokban távozott Richard Grenell is gyakran bírálta Berlint (és az EU-t). Csütörtökön este visszafogottabban beszélt ugyan a (legnagyobb német bulvárlap, a Bild tévécsatornáján), de megerősítette: az Egyesült Államok valóban tervezi katonái egy részének kivonását a német támaszpontokról, és máshonnan is. Megerősítette ugyanakkor, hogy 25.000 amerikai katona továbbra is Németországban marad (a jelenlegi majdnem 34.500-ból). A létszámcsökkentés indokaként azt hozta fel, hogy az amerikai álampolgárok elfogadhatatlannak tartják más országok biztonságának (vagyis védelmének) túlzott mértékű támogatását saját adójukból.
Berlinben nem sokkal Grenell kijelentése előtt megerősítették, hogy a kormány megkapta a hivatalos értesítést az amerikai csapatkivonásra vonatkozó tervről. Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő arról is beszámolt, hogy információik szerint még nincs végleges döntés az ügyben.
