Az Országgyűlés elnöke a nemzeti konszenzus felé vezető út első és legfontosabb lépésének tartaná, ha az ellenzék hitet tenne a jelenlegi családtámogatási rendszer mellett. Erről Kövér László Az Üzlet.hu-nak adott, szerdán megjelent interjúban beszélt, amelyben arra is kitért, hogy nemzetpolitikai téren óriási előrelépés történt 2010 óta, talán még nagyobb is, mint amiről reálisan álmodhattak.
Kövér László rámutatott: a kormány kiemelt célja, hogy Magyarország családbarát hely legyen, ezért a gyermeket nevelő családok támogatását a 2021-es költségvetés továbbra is teljes mértékben biztosítja. Erre a célra 2295 milliárd forint áll rendelkezésre, vagyis a koronavírus-járvány negatív hatásai ellenére a családok támogatásából nem enged a kormány – rögzítette.
Hangsúlyozta: a kormányzati intézkedések azt üzenik a fiataloknak, hogy gazdasági értelemben nem lehet olyan nagy bajban Magyarország, hogy a családtámogatások stabilitását, sőt azok bővítését ne tartaná a legfontosabbnak. Az utolsó, sőt utolsó utáni pillanatban sem fogják ezeket csökkenteni, ha rajtuk múlik – jelentette ki.
A nemzeti konszenzus felé vezető úton az első és legfontosabb lépésnek tartaná, ha a mostani ellenzék hitet tenne amellett, hogy – ha adott esetben, akármikor is, de ők nyerik meg a választásokat – Magyarország demográfiai problémáinak a megoldása érdekében nem nyúlnak hozzá a családtámogatási rendszerhez, hanem ezt egy nemzeti konszenzusos kiindulópontnak tekintik – mondta az Országgyűlés elnöke.
Kitért arra is: már a múlt évi, még járványmentes esztendőben is kicsivel többen költöztek haza Magyarországra a korábban ideiglenesen kitelepültek közül, mint amennyien elköltöztek, tehát népesedési szempontból az egyenleg pozitívra fordult. A bővülő magyarországi életlehetőségek, a bérek, jövedelmek jelentős növekedése, valamint a családtámogatási rendszer a fiatalok számára komoly segítséget jelent, és hozzájárul ahhoz, hogy azoknak a száma is csökkenjen, akik úgy gondolják, külföldön nagyobb eséllyel boldogulnak, mint Magyarországon. Azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy egyre többen költöznek ide külföldiek Nyugat-Európából – mondta a házelnök.
Kövér László Trianon 100. évfordulója kapcsán elszomorítónak tartotta, hogy bár egy nagyszabású, össznemzeti „sereglést” terveztek Budapestre a Nemzeti Összetartozás Napjára, az egészségügyi kockázatok miatt mindez meghiúsult. Ugyanakkor az online, a szimbolikus térben mégiscsak tudtak tenni bizonyos gesztusokat – mondta. Példaként az Összetartozás Emlékhelyének felavatására hivatkozott. Ezzel jelezve, hogy 2020 nem egy esztendő a sok közül, hanem ez a nemzet szempontjából szomorú centenáriumhoz kötődő év, amiről a magyar közösségeink máshol is fontosnak tartották, hogy megemlékezzenek – fogalmazott.
Felidézte azt is: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) elfogadott egy közös nyilatkozatot, ami értékelte a Trianon óta eltelt 100 esztendőt, és egyfajta kiáltványként megfogalmazta az önazonossághoz való jog elismerésének igényét minden kisebbségben élő nemzeti közösség számára.
Értékelése szerint nemzetpolitikai téren óriásit léptek előre, talán nagyobbat is, mint amiről 2010-ben reálisan álmodhattak. Más kérdés, hogy ennél is többet kellene tenni ahhoz, hogy a határokon túl rekedt magyar közösségeket annyira meg tudják erősíteni, hogy ellenállók tudjanak maradni azon utódállami és globalista nyomással szemben, amely fel akarja oldani nemzeti önazonosságukat – mutatott rá.
Beszélt arról is: a térség politikai elitjei mindegyikének fel kellene ismernie, hogy egyenrangú és a kölcsönös bizalomra épülő együttműködésben, közösen kellene a jövőről dönteni, nem a nagyhatalmaknak. A német és orosz birodalmak közé szorult Közép-Európa vagy magát szervezi meg egyfajta egyenrangú és a kölcsönös bizalomra alapuló együttműködés révén, vagy pedig – ahogy a történelemben számtalanszor történt ez velünk – mások majd mindig megszervezik helyettünk ezt a térséget a saját birodalmi érdekeiknek megfelelően, amiből eddig még sosem jöttünk ki jól. Ideje lenne végre az érintetteknek is komolyan venni: Közép-Európa a közép-európaiaké – jelentette ki.
Az Országgyűlés elnöke arról, hogy a parlamentben miként tudnak gondoskodni a képviselők egészségéről, a törvényhozási munka folyamatosságáról, azt mondta: igyekeznek az egészségügyi kockázatot a lehető legkisebbre csökkenteni, aminek vannak nagyon fájdalmas következményei is.
Rámutatott: mielőtt a járvány kitört volna, a Tripadvisor turisztikai portál szavazása szerint a turisták a világ tizedik és Európa ötödik legvonzóbb célpontjává minősítették az Országházat. Tavaly 700 ezernél több turista járt az Országgyűlés épületében, és – miközben például az iskolás csoportok ingyenes látogatást tehetnek – több mint egymilliárd forintos bevétele volt ebből az országnak. Ma csak nagyon korlátozott mértékben lehet a Parlamentet látogatni, és akinek nincs itt feltétlenül dolga, azt kénytelenek eltanácsolni.
Kiemelte: mindenkire ugyanazok az előírások vonatkoznak, a maszkhasználat kötelező, és testhőmérséklet mérés van a kapuknál. Ezenkívül egyelőre a Ház működésére és a képviselőkre vonatkozóan sem kellett semmilyen rendkívüli intézkedést bevezetni – jelezte.
