Virág Gábor
Negyvenegy év után új szerb–magyar szótár jelenik meg. Mint ismeretes, több mint 34 ezer szócikket, 6 és félezer kifejezést, terminust, több mint 2000 állandósult szókapcsolatot tartalmaz majd ez a középszótár.
Hamarosan elkészül a szótár. Mikor mutatják be a nyilvánosságnak, és mikor kerül az olvasó kezébe, azaz kereskedelmi forgalomba? – kérdeztük Virág Gábortól, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatójától.
– A jövő hét folyamán a Forum Könyvkiadó Intézetnek lesz egy bemutatkozása a tartományi képviselőházban, ahol az elmúlt időszak kiadványai mellett a többi között a szótárról is szólni fogunk, mivel végre olyan fázisba jutottak a munkálatok, hogy egy mintapéldány már a kezünkben van, de emellett mindenféleképpen szeretnénk a közeljövőben egy szakmai bemutatót is tartani a szerzők, szerkesztők, lektorok, műszaki és grafikai szerkesztők, támogatók bevonásával – valószínűleg Belgrádban és Budapesten is. Az ünnepélyes bemutatót pedig a budapesti Ünnepi Könyvhétre tervezzük, de valószínűleg már április végétől előjegyezhető lesz a szótár kedvezményesen.
Hogyan néz(ett) ki a gyakorlatban ez az óriási munka, hány ember dolgozott azon (szerkesztés, lektorálás, tördelés, korrektúra stb.), hogy egy modern, funkcionális szótár kerüljön az olvasó kezébe?
– Mirjana Burzan és Kacziba Ágnes professzor asszonyok készítették el a kéziratot tudtommal több éven keresztül, s a 2014-es év végén került sor a kiadó és a szerzők közötti szerződéskötésre. A kézirat recenzense egyébként Nyomárkay István professor emeritus akadémikus volt, valamint Vera Vasić, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának nyugalmazott professzor asszonya. Javaslataik, észrevételeik, megjegyzéseik alapján kezdődött el a kézirat lektorálása, szerkesztése, arculatának kialakítása és megvalósítása. A folyamatban Vera Vasić, valamint kollégáim, Brenner János és Buzás Márta voltak a segítségünkre. A kötet műszaki szerkesztője Csernik Előd, munkatársa pedig Kelemen Emese volt. De rajtuk kívül több külső munkatársat is bevontunk a munkába.
Anyagi szempontból is hatalmas vállalkozás, hisz még a szerzői jogokat is meg kellett vásárolni, sok utánajárást is igényelt, mire megteremtődtek a kiadás feltételei. Honnan kaptak segítséget, támogatás?
– Legelőször mindenféleképpen Hajnal Jenő nevét említeném meg, az egyik első lépése ugyanis az volt, miután a Magyar Nemzeti Tanács elnökévé választották, hogy megteremtődjenek az anyagi feltételei a kiadásnak. Tudtommal, ezt megelőzően is évekig dolgozott azon, hogy végre bepótolhassuk azt a hiányt, ami az elmúlt négy évtizedben keletkezett. A szerzői tiszteletdíjakat így a Magyar Nemzeti Tanács biztosította, a társalapító pedig fedezte a nyomdaköltséget.
