Napjainkban egyre inkább felértékelődik a hely szellemének és a helyi értékeknek a jelentősége, hangzott el a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület hagyományos őszi tanácskozásán, amelyet a hétvégén tartottak meg Zentán. A szervezők azért választották a Tisza-parti települést a rendezvény helyszínéül, mert idén ünnepli első írásos említésének nyolcszázadik évfordulóját, aminek apropóján szerették volna közelebbről is megismerni a várost, valamint annak legfontosabb értékeit is.
– A Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület éves munkájába beletartozik, hogy minden évben kiad egy évkönyvet, illetve minden évben tart egy közgyűlést, valamint egy őszi tanácskozást, amelyek kapcsán egyebek mellett arra is igyekszünk odafigyelni, hogy lehetőség szerint mindig más településen tartsuk meg a rendezvényeinket. Tavasszal Csantavéren láttak bennünket vendégül, most pedig Zentát választottuk helyszínül, mégpedig annak apropóján, hogy a település idén ünnepli első írásos említésének nyolcszázadik évfordulóját. A célunk éppen ezért az volt, hogy közelebbről is megismerkedjünk Zentával, illetve a város történelmének meghatározó jelentőségű eseményeivel, amelyekről kiváló szakemberek tartottak előadásokat a tanácskozásunkon – hangsúlyozta Tomik Nimród, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület elnöke, aki elmondta, a rendezvény az ismeretszerzés mellett a tapasztalatcserére is kiváló lehetőséget kínált, ami azért rendkívül fontos, mert az egyesület legfőbb célkitűzése megalakulása óta az, hogy megpróbálja egy csokorba gyűjteni a vajdasági magyar helytörténészeket annak érdekében, hogy megismerjék egymást, információkat és tapasztalatokat tudjanak cserélni, illetve ezáltal szorosabb együttműködést alakítsanak ki egymással. – Az egyesületünknek jelenleg összesen több mint kétszáz tagja van, akik igen sokrétű tevékenységet fejtenek ki, éppen ezért máris előre tekintünk, és a következő évi programjainkat tervezzük, amelyek között fontos szerep jut majd egyebek mellett a reformáció ötszázadik évfordulójáról való megemlékezésnek is, aminek alkalmából a soron következő tanácskozásukat a tavasz folyamán Bácskossuthfalván szervezzük meg – tette hozzá Tomik Nimród, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület elnöke.
A tanácskozást Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében a helyi értékek fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, a helyi értékek és a helytörténet ismerete nélkül nagyon nehéz közösséget szervezni, éppen ezért – ahogyan fogalmazott – napjainkban egyre inkább felértékelődik a hely szellemének és a helyi értékeknek a jelentősége.
– A helytörténetírás és helytörténet-kutatás jelentőségét egyre inkább fel kell értékelnünk, annál is inkább, mert globalizálódó világunkban egyre fontosabb szerep jut a hely szellemének és a helyi értékeknek. Egy-egy ilyen kutatás és tanácskozás pontosan azokat az értékeket fedezi fel, amelyek a Magyar Nemzeti Tanács szempontjából is kiemeltek, hiszen mind az Oktatásfejlesztési Stratégiánkban, mind a Kulturális Stratégiánkban kiemelt helyen szerepelnek a helyi értékek, illetve a tájhoz, a vidékhez köthető értékek, amelyek azért rendkívül fontosak, mert lehetőség szerint már az óvodában és az iskolában is fel kellene őket fedeztetnünk a gyermekekkel annak érdekében, hogy a későbbiekben is érezzék a jelentőségüket. Azok a kutatók, akik a tanácskozáson részt vettek, pontosan ezt teszik, olyan fontos munkát végezve, amelyre most, szeptember elején különösen hangsúlyosan fel kellene hívnunk minden pedagógus figyelmét, hiszen az ünnepi pillanatok után talán éppen azzal kellene kezdeni a munkát, hogy egy-egy falusi vagy városi sétát tesznek, amelynek során felhívják a gyermekek figyelmét arra, hogy mi az, amire büszkék lehetnek, illetve mi az, ami miatt jó itthon maradni, és ezen a tájon keresni a boldogulást – magyarázta lapunknak nyilatkozva Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. – Ezeknek az értékeknek az átadása az, amit nekünk is ösztönöznünk kell, és a tavalyi ötletadó útikalauzunk éppen ilyen jellegű program volt, amellyel akkor a felsős diákokat, illetve a pedagógusaikat próbáltuk arra ösztönözni, hogy fedezzék fel ennek a tájnak a szépségeit és értékeit, a közeljövőben pedig a kisiskolásokat szeretnénk elvinni egy-egy ilyen kirándulásra, lehetőséget teremtve számukra arra, hogy együtt éljék meg azokat az élményeket, amelyek talán még inkább a szülőföldjükhöz köthetik majd őket – tette hozzá a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki örömének adott hangot annak kapcsán, hogy éppen Zentán került sor a Vajdasági Magyar Helytörténeti Egyesület őszi tanácskozására, hiszen – ahogyan fogalmazott – a Tisza-parti településen már jó ideje elkezdték szervezni azt a helytörténeti műhelyt, amely az elmúlt évek során igen sokféle eredményt tudott felmutatni. Hajnal Jenő emlékeztetett arra is, néhány évvel ezelőtt felmerült annak a lehetősége, hogy régiónk minden egyes településének legyen monográfiája, amely összegyűjti azokat az értékeket és azokat a helyi sajátosságokat, amelyekre nemcsak az ott élők lehetnek büszkék, hanem az egész térség, sőt, az egész Kárpát-medence örökségének is a részét képezik.
