Spliti magyar vendégek jártak a minap Szabadkán és Palicson. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének spliti–dalmát megyei egyesülete tagjai nem csak az észak-bácskai város és a fürdőhely nevezetességeit tekintették meg, hanem a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben vendégeskedtek, és részt vettek a Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok nyitóünnepségén is.
A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a spliti–dalmát megyében 218-an vallják magukat magyarnak, 10-zel kevesebben, mint a tíz évvel korábbi összeíráskor. Az említett magyarok mintegy fele él Splitben, a többiek összesen 73 településen szétszórva, tehát településenként leginkább egy ember. Az 1994-ben létrejött egyesületnek – mint Fontányi Árpád alapítóelnök elmondta – jelenleg 97 tagja van. Túlnyomórészt az idősebb generáció képviselteti magát, a legnagyobb gond, hogy nagyon kevés a fiatal. Az elmúlt két évtized során mintegy 90–100 tagtársuk hunyt el.
Az egyesületben működik a Dankó Pista népdalkör, van irodalmi szakcsoportja, műkedvelő festőszakköre, amelynek eddig 35 kiállítása volt. A megalakulás után 10 évig működött a gyermekek számára a magyar nyelvtanfolyam, ennek köszönhetően 7 fiatal folytatta tanulmányait magyarországi felsőoktatási intézményekben. A könyvtáruk több mint 4000 kötetet számlál, Holti Mária írónő, egykori tagtársuk hagyatékával alapozták meg, és más spliti magyarok utódai is az egyesületnek ajándékozták a magyar nyelvű könyveket. Az egyesület minden nagy nemzeti és egyházi ünnepünkről megemlékezik, a spliti városvezetés felkérésére hagyományosan évi két fellépésük van, a város védőszentje tiszteletére szervezett ünnepségsorozaton van egy nap, amikor a nemzeti kisebbségek adnak műsort, a másik pedig a kisebbségi művelődési egyesületek szemléje. Baranyában, Szlavóniában, Magyarországon, a Muravidéken is számos alkalommal léptek már fel. Vajdaságban jó kapcsolatot ápolnak a kupuszinai művelődési egyesülettel.
– A legtöbben a spliti magyarok közül vajdasági gyökerekkel rendelkeznek. Például: a szabadkai Trio festővállalat szobafestői a hatvanas évek elején sokat dolgoztak Splitben, többen közülük ottmaradtak, családot alapítottak. Mások is itt találtak munkahelyet maguknak és letelepedtek a tengerparti városban, vagy a környékén, volt, akit a szerelem csábított Splitbe. Vannak a tagjaink között olyanok, akik már a második generációhoz tartoznak, már a tengerparton születtek. Én baranyai származású vagyok, a feleségemmel 47 éve ifjú házasként kerültünk ide, a hajógyárban kaptunk munkát – mesélte Kollár István, az egyesület jelenlegi elnöke. Fontányi Árpád topolyai születésű, majd Szabadkán élt, középiskolásként került el az észak-bácskai városból, 50 éve spliti lakos.
A vajdasági kirándulás során érintették Vukovart is, ahol csatlakozott hozzájuk Mandácskó Eszter, aki a Petőfi-programnak köszönhetően tartózkodik immár második alkalommal a szlavóniai városban. A kilenc hónapos időszakban a magyar nyelv felelevenítésében, tanításában, fejlesztésében, a népdal- és néptánctanításban segítenek a Petőfi-programosok. Eszternek két kórusa is van Vukovaron és Vinkovcin. Vukovaron mintegy 300 személy vallja magát magyarnak, és beszélgetőtársunk lelkesen újságolta, hogy most 6-7 gyerek részéről van igény, hogy magyar nyelvtanfolyamon vegyen részt.
Az utazás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően jött létre.
