A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanárai és hallgatói tegnap Átpingált márciusok címmel ünnepi műsor keretében emlékeztek meg az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 169. évfordulójáról. Az ünneplőket dr. Dušica Rakić, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság titkárhelyettese köszöntötte, az eseményen tiszteletét tette továbbá dr. Kabók József, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság segédtitkára, dr. Halasi Szabolcs, a Tartományi Felsőoktatási és Tudományos Kutatási Titkárság segédtitkára, Szakállas Zsolt, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi-Nemzeti Közösségi Titkárság altitkára, Perpauer Attila, a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnöke, valamint Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója.
Csányi Erzsébet tanszékvezető köszöntőjében elhangzott, különösen fontos az a meghatározás, hogy március 15-e elsősorban a saját haza megteremtéséről szól, amely nem csak térbeliségében képzelhető el, mert haza születhet mindenből, amit az ember szeret.
– Lehet lakni a tudományokban, a nyelvben, az irodalomban, sok mindenben, de ennek két alapvető előfeltétele van. Otthont nem lehet szerezni saját erő befektetése és a szabadság kellő dózisa nélkül. Az alkotó ember a művein belül teremt hazát, de oly módon, hogy közben nemcsak anyagával, a nyelvvel, a kővel, a festékkel, a hangokkal kommunikál, hanem a végtermék révén a másik emberrel is. Bevonja őt, otthonának részesévé teszi. A márciusi ifjak hazát teremtettek. De azon a márciusi napon csak a közösség, a közös cselekvés, az együttlét, a kommunikáció csodáját látták maguk körül. Anyaguk, amit alakítottak, gyúrtak, maga a világ, a történelem volt. A költő is minden egyes versébe beköltözik, megteremti önnön lírai egóját, percnyi otthonát, s meghív bele minket is. A mai napon legyünk a lánglelkű márciusi ifjak és költők vendégei – mondta Csányi Erzsébet.
A műsor folytatásában dr. Györe Zoltán, a BTK Történelem Tanszékének tanára tartott előadást „Talpra, magyar” címmel, melyben összefoglalta az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc előzményeit, legfontosabb eseményeit, végezetül hangsúlyozta, hogy Széchenyi és Kossuth nemzedéke megmérettetett és kiválónak, erősnek találtatott.
– A mai, modern időkben a magyar polgári forradalom a hazaszeretet, az önfeláldozás, az áldozatkészség, a hősiesség és szabadságszeretet mellett példaként szolgálhat, amiatt az intellektuális erő miatt, amelyre szükség volt ahhoz, hogy a változást vágyók szembe tudjanak nézni nemzetük hibáival és gyengeségeivel, hogy felismerjék a társadalmat nyomasztó problémák valós okait, hogy megfogalmazzák a cél eléréséhez nélkülözhetetlen programot – összegzett Györe Zoltán.
Az ünnepség keretében Bereményi Géza Petőfi halála című dalát gitárkísérettel Pásztor Kicsi Gergely adta elő, Döbrentei Kornél Átpingált március című versét Maletaški Krisztina szavalta el, Kovács András Ferenc Kis postaréti körmagyar (Köröcskéző variációk 1998 márciusára) című verse Pásztor Anasztázia, majd Orbán Ottó Édes hazám – reformkori költemény című verse Patyerek Réka előadásában hangzott el.
