Az iskolák, egyesületek fogadjanak örökbe egy-egy szobrot, egy-egy neves személyiség sírhelyét. Ezt szeretnék elérni Szabadkán. Ez az ötlet annak kapcsán merült fel Kerekes Sándorban, a szoborbizottság elnökében, hogy megtörtént Iványi István, a Szabadkai Városi Könyvtár megalapítója és Bíró Károly, Szabadka egykori polgármestere sírhelyének felújítása a bajai úti temetőben.
Tavaly szeptemberben Kern Sólya Máriát, a vkt elnökét meghívták a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatói egyik ünnepségükre, ahol elhangzott, hogy a hallgatók kijárnak Iványi István sírjához, amely felújításra szorul. Mint kiderült, más sírok is elhanyagolt állapotban vannak, így Bíró Károlyé is. A vkt elnöke ekkor kérelmezte a szoborbizottságnál, hogy indítsák el a hivatalos eljárást, ezek a sírok – Iványié és Bíróé is – műemléknek számítanak, így a műemlékvédelmi szakemberekkel is egyeztetni kellett, hogy hogyan lehet felújítani e sírhelyeket. A legnagyobb nehézség az volt, hogy a költségvetésben találjanak keretet erre a célra, ez végül sikerült, az önkormányzat 230 ezer dinárt különített el. Nem kellene megállni a sírok felújításával, hangsúlyozta Kern Sólya Mária, de ez attól is függ, hogy mire tudnak forrást biztosítani, mit lehet beépíteni a következő évi költségvetési tervbe. Ahogyan az is a pénzfüggő, hogy mikor készül el Bíró Károly mellszobra, ennek a mellszobornak az állítására ugyanis már megszületett a határozat, és valószínűleg a városháza aulájába vagy a városháza melletti parkba kerül.
– Amikor kimentünk a temetőbe tavaly télen, és körbejártuk nagyjaink sírjait, kiderült, hogy egyik-másik elhanyagolt állapotú. Láttuk, hogy ez a két sír van a legrosszabb állapotban – mondta Kern Sólya Mária, akit arról is kérdeztünk, hogy most, hogy a sírok fel vannak újítva, meg van-e oldva, hogy ezután ki tartja rendben.
– Egyelőre nincs. Én szeretném, ha Bíró Károly sírjához a városi vezetőség minden szeptember 15-én – ezen a napon avatták fel a városházát – kilátogasson. A szoborbizottság elnöke viszont felvetette az örökbefogadás ötletét. Lányi Ernő sírját gondozza a Lányi Ernő IME, Iványi István sírjához kijárnak a tanítóképző kar hallgatói, ehhez hasonlóan kellene sírokat, szobrokat úgymond örökbe fogadni. Vannak sírok, amelyekre nincs, aki gondot viseljen, így azonban meg lehetne oldani a sírok ápolását.
– Az örökbefogadás pedagógiai, nevelési és ismeretterjesztő hatású. Az iskolák például tarthatnának ott történelemórákat. Az örökbefogadást nem őrző-védő szolgálatként kell elképzelni, hanem inkább a tudatosításon van a hangsúly, hogy vegyük észre, ismerjük meg és becsüljük meg szobrainkat, jelentős eleink sírhelyét. Szabadkához ez is hozzátartozik. Hivatalos levelezés útján szeretném felkeresni a lehetséges örökbefogadókat. A műemlékvédő szakemberekkel közösen meghatározzuk, hogy például melyik iskolához melyik szobor, sírhely van közel, kihez tartozhat, és felajánljuk az örökbefogadás lehetőségét – hallottuk Kerekes Sándortól.
A szoborbizottsághoz az elmúlt másfél évben több mint 30 javaslat érkezett a nemzeti tanácsoktól, helyi közösségektől, művelődési egyesületektől. Nemcsak szoborállításra érkeznek javaslatok, hanem vannak szoborjavításra vonatkozó kérelmek is.
