Kilenc Kárpát-medencei település templomának egymásba kapaszkodó harangjátékával és a Himnusszal vette kezdetét péntek este a zentai Művelődési Ház színháztermében a magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepség, amelyen a Himnuszt a topolyai Cirkalom táncegyüttes tagjai adták elő. Az ünnepség vendégeit Dudás Károly Magyar Örökség díjas író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke üdvözölte, majd Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa mondott köszöntőt.
A rendezvényen átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség legrangosabb elismeréseit, a Magyar Életfa díjat, az Aranyplakettet és a Plakettet, illetve sor került a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2013 című pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is.
A magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepség vendégeit, akik között a magyar kormány, Magyarország Belgrádi Nagykövetsége, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, a Tartományi Képviselőház és a Magyar Nemzeti Tanács illetékesein, a köztársasági parlament, valamint a tartományi és a községi szervek képviselőin, illetve az egyházak, az intézmények, a szervezetek és a politikai pártok képviselőin kívül a Kárpát-medencei művelődési intézetek és ernyőszervezetek képviselői, valamint a romániai magyar politikum küldöttségének tagjai is jelen voltak, elsőként Dudás Károly üdvözölte.
Mint hangsúlyozta, a zentai csata színhelyén immár tizenötödször van alkalma köszönteni – ahogyan fogalmazott – a nagy család tagjait, akik a Himnusz születésére való visszaemlékezés mellett azért is sereglenek össze, hogy megosszák gondolataikat kultúránk állapotáról és helyzetéről a Kárpát-medencében és a világban, hogy erőt merítsenek egymás közelségéből, együvé tartozásunk nagyszerűségéből.
– Nem akármilyenek voltak az elmúlt esztendők. Amikor indultunk, alig voltunk túl a bombázásokon, rögtön utána egy fordulat, amelyről aztán gyorsan kiderült, hogy legfeljebb egy fél fordulat, vagy még annyi sem, viszont gyorsan következett a visszarendeződés, amely a mai napig tart. Odaát pedig az anyaországban ránk szakadt 2004. december 5-én egy szégyen. Most van igazán szükségünk rád, megtartó magyar kultúránk, mondtam akkor abban a gyászos hangulatban, világíts nekünk, vigasztalj bennünket, hogy egészen meg ne fagyjunk, szét ne szóródjunk ebben a saját fajtánk által ránk szabott hideg éjszakában. Aztán túl voltunk ezen is, az eltaszítás és kiközösítés helyett jött a befogadás, a magyar állampolgárság visszaszerzése, együvé tartozásunk semmi más érzéssel össze nem hasonlítható megélése. Most már nemcsak nemzeti imánk születése napját ünnepeljük ezen a napon, és megtartó magyar kultúránkat, oszthattam meg Önökkel, hanem újjászületésünket, felemelkedésünket és felzárkózásunkat is egyben, hiszen a nemzettel együtt mi, délvidéki magyarok is újjászületünk, felemelkedünk és felzárkózunk ezekben az esztendőkben, legalábbis ebben reménykedünk, mondtam. Aztán az elmúlt esztendőkben azt a gyötrő kérdést tehettem fel itt, Zentán, hogy vajon kultúránk is maradék kultúrává, töredék kultúrává töpörödött-e, mint ahogy mi, egyre fogyatkozó végvári magyarok maradékká, töredékké őrlődtünk itt az elmúlt évtizedek kegyetlen malomkövei alatt – emlékezett vissza Dudás Károly. – Érkezett rá mindjárt a megnyugtató, vigaszadó válasz, ó, hát, dehogyis, hiszen nemcsak a múltban születtek itt, a végeken világra szóló nagy fiaink, lányaink, az egész nemzet szent ügyét előre vivő íróink, költőink, tudósaink, művészeink, hanem születnek most is, itt élnek közöttünk most is. Alkotásaik, ragyogó szellemi teljesítményeik, elidegeníthetetlen része a csodálatos magyar örökségnek. Nélkülük az egyetemes magyar kultúra, a nemzet egésze volna sokkal szegényebb, kiszolgáltatottabb – fogalmazott Dudás Károly, majd azzal zárta beszédét, „Isten, álld meg a magyart!”
Ünnepi köszöntőjében Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, ezekben a napokban együtt ünnepel a Kárpát-medence és a világ magyarsága Zentától Budapestig, Torontótól Nagyváradig, Székelyföldtől Csallóközig.
– Együtt érezhetjük át, mit jelent magyarnak lenni. Együtt hangsúlyozzuk, hogy kultúránk az az értékvilág, amely által megtanuljuk a magunk lényegét a legteljesebben kifejezni, amely megvilágítja lelkünket, gondolkodásunkat. Nemzeti értékeink ünnepe a huszonegyedik században többszörösen is kiemelkedően fontos számunkra, egyrészt, mert a mai világ elmossa a határokat, csak az egyént éltetve letagadja a közösséget. Fél a nemzetek fogalmától, és félreértelmezi azt. Egyébként az elfogadás és a tolerancia éppen az, ha egymás különbözőségeit fogadjuk el, tudván, hogy mi kik vagyunk, és ezáltal túllépjük az általános kategóriákat. Nemcsak emberek, hanem magyarok is vagyunk, s mint ehhez a nemzethez tartozók, felelősek közösségünkért, értékeink megőrzéséért, továbbéléséért – magyarázta Répás Zsuzsanna, majd hozzáfűzte, a magyar kultúra napjának fontos üzenete a szülőföldhöz való ragaszkodás, az otthon, a valahová tartozás biztonsága és öröme. – Magyarságunk megélésével tovább élhet nyelvünk, megmaradhat nemzetünk, lakjunk bármely állam területén. A közösség szintje értékeket hoz a felszínre, minden ember a többi emberen keresztül válik emberivé. Nemzetünk egysége, évtizedekig háttérbe szorított összetartozása a magyar kormány kiemelt, alkotmányban rögzített hitvallása. A magyar állampolgárság egységesítő erejével több mint félmillió külhoni magyar fejezte ki összetartozásunkat. A szorosabb közjogi kötelékekkel tovább erősödött és erősödik nemzetünk egysége. A magyar kultúra napja arra kér mindannyiunkat, hogy higgyünk közösségünkben, kultúránk megmaradásában, és tegyünk is érte – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna, majd az együttműködés fontosságáról, kultúrkincsünk, történelmi örökségünk őrzésének és átadásának jelentőségéről szólt, valamint a közelgő magyarországi parlamenti választásokról is, végezetül Dudás Károlyhoz hasonlóan azzal búcsúzott az egybegyűltektől: – Isten, áldd meg a magyart!
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár után Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa osztotta meg ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel, majd a köszöntők után átadták a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség legrangosabb elismeréseit, a Magyar Életfa díjat, az Aranyplakettet és a Plakettet, amelyekkel minden évben azokat a személyeket és alkotóközösségeket tüntetik ki, akik/amelyek a kultúra, a művészet és a közművelődés, illetve a tudomány, a szellemi kulturális örökségünk kutatása-átmentése és a közösségformálás terén maradandót hoztak létre, éppen ezért életművük, eddigi életpályájuk valamennyiünk számára példaértékűnek tekinthető. A Magyar Életfa díjat az idén tizenegyedik alkalommal adták át. A rangos elismerésben Boros György grafikusművész, nyugalmazott képzőművészet szakos tanár, dr. Káich Katalin professor emeritus, művelődéstörténész, Molnár József öntevékeny színész, rendező és Ricz Péter régész, nyugalmazott főmuzeológus részesült.
Az ünnepség folytatásában, az Újvidéki Színház művésznője, Elor Emina produkcióját követően, átadták az Aranyplakettet és a Plakettet is. Aranyplakettel Lajkó Félix hegedű- és citeraművész, Plakettel pedig Raj Rozália és Nagy István népi textília- és viseletkutatók, a Vajdasági Magyar Folklórközpont alapítói és működtetői, Savelin Zellei Zsuzsanna és Savelin László néptáncoktatók, művészeti vezetők, Vas Brezovszki Tímea és Vas Endre, néptánc- és népzeneoktatók, valamint a Q Képzőművészeti Csoport munkáját ismerték el.
Hajvert Ákos Radnóti-díjas versmondó produkciója után sor került a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2013 című pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére is. Az Árokszállási Károly tipográfus, Szilágyi Gábor reklámgrafikus és Torok Melinda festő, a festészet magisztere összetételű bírálóbizottság tizenöt kiadó vagy kiadással foglalkozó szervezet összesen harminchét kiadványát értékelve a Vajdasági Szép Magyar Könyv Díját Ninkov Kovacsev Olga Az idő arcai című könyvéért a Szabadkai Városi Múzeumnak ítélte oda. A 2013-as év legszebb gyermek- és ifjúsági könyvének járó díjat a Forum Könyvkiadó Intézet, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Jó Pajtás közös kiadásában megjelent Ezüsttulipán című válogatáskötet érdemelte ki, amelyet Bordás Győző állított össze, és Szalma Viktória illusztrált. A művészeti könyvek és albumok kategóriában a zsűri Tolnai Ottó Kalapdoboz (Képzőművészeti írások) című művét választotta a legszebb könyvnek, amely szintén a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában látott napvilágot. A tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek és felsőoktatási kiadványok között a legszebb könyv díját Hózsa Éva Mesterségem: irodalomtanár című művéért a szabadkai Életjel Kiadónak ítélték oda. A szépirodalmi kiadványok kategóriájában a legszebb könyv díját Klemm József Kilencvenkilenc című művéért a Forum Könyvkiadó Intézet kapta. A zsűri a művészeti könyvek és albumok kategóriában dicsérő oklevelet adományozott a Forum Könyvkiadó Intézetnek Ózer Ágnes Volt egyszer egy Újvidék című kötetéért. A bírálóbizottság szintén dicsérő oklevéllel jutalmazta Bicskei Gabriella Puha kert című kötetét, amely a budapesti PRAE.HU Kft. és a Forum Könyvkiadó Intézet közös gondozásában jelent meg, valamint a szakbizottság emellett külön elismerését is kifejezte Sirbik Attilának és Daniela Mamužićnak a nyomdai előkészítésért. A művészeti könyvek és albumok között a zsűri dicsérő oklevéllel jutalmazta a Szabadkai Városi Múzeumot Ninkov Kovacsev Olga és Ljubica Dulić Vuković Szecesszió a szabadkai közgyűjteményekben című művéért. A szépirodalmi kiadványok kategóriájában a bizottság Danyi Magdolna Enyhület és felröppenés című kötetéért dicsérő oklevelet adományozott az Életjel Kiadónak és a Forum Könyvkiadó Intézetnek, valamint külön elismerését fejezte ki Sirbik Attilának és Sütő Annának a grafikai szerkesztésért. A szakbizottság a tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek és felsőoktatási kiadványok kategóriájában dicsérő oklevelet adományozott a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának, a Zentai Történelmi Levéltárnak és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek A titói Jugoszlávia levéltári forrásai című sorozatáért.
A díjátadást után az est vendégei a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ kilencszeresen kiválóan minősült Cirkalom táncegyüttese fellépését kísérhették figyelemmel, a produkciót a szintén topolyai Csalóka zenekar kísérte, az ünnepség zárásaként pedig az Aranyplakett díjas Lajkó Félix és zenésztársa, Brasnyó Antal lépett színpadra, akik különleges hangulatú produkciójukkal feltették a képzeletbeli koronát a magyar kultúra napja alkalmából szervezett idei délvidéki központi ünnepségre.
A magyar kultúra napja alkalmából szervezett délvidéki központi ünnepséget megelőzően a zentai Művelődési Ház kiállítási termében megnyílt Boros György grafikusművész retrospektív tárlata, amelyet Mezei Erzsébet grafikusművész nyitott meg.
