A Kárpát-medencei kulturális intézetek és művelődési ernyőszervezetek, valamint a vajdasági közintézmények és szervezetek vezetői és szakmunkatársai osztották meg tapasztalataikat egymással a magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében szombaton délelőtt Zentán megtartott Kárpát-medencei kulturális fórumon, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet hagyományos találkozóján, amelyet ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitott meg, bevezető előadást pedig L. Simon László kormánybiztos, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tartott.
A Kárpát-medencei kulturális fórumon ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács az elmúlt három és fél év során mit és milyen eszközökkel tett meg annak érdekében, hogy a nemzetpolitikai célok megvalósítását előremozdítsa. Mint mondta, nemzetpolitikai alapcéloknak, az új magyar alaptörvénnyel összhangban a határon túli magyar nemzettestek szempontjából maga is a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás biztosítását tartja, a kulturális szellemi önazonosság vonatkozásában. Hozzátette, éppen ezért akkor, amikor a nemzetpolitikai célok megvalósulásáról beszélünk, elsősorban azt kell mérlegelni, milyen módon alakult a szülőföldön való megmaradás, gyarapodás, önazonosság-megőrzés ebben az időszakban.
– A Magyar Nemzeti Tanács a Vajdaságban élő kb. 250 000 magyar embernek a demokratikusan, többpárti választásokon megválasztott alkotmányos, közjogi keretbe foglalt autonómiatestülete. Ebben a vonatkozásban, azt gondolom, hogy a Kárpát-medencében egyedülálló intézményről beszélünk, hiszen egyetlen Kárpát-medencében élő határon túli közösség életében sem adatott meg az, hogy alkotmányos és közjogi keretek között a közösség közvetlen, többpárti választásokon megválasszon egy olyan mini parlamentet, köztestületet, amely közjogi felhatalmazásokkal és jogosítványokkal bír a közösség igazgatása, az önkormányzás területén. Ebben a vonatkozásban egy új időszámítás kezdetéről beszélhetünk 2010-től, hiszen 2009-ben fogadta el a szerb országgyűlés azt a magyar szellemi terméknek számító törvényt, amely kibontja, részletezi az alkotmányban foglalt kollektív jogokat a kulturális autonómiához. Ez a törvény tette lehetővé azt, hogy ne csak egy frázis, egy deklaráció legyen a magyar autonómia, hanem hogy ezt valamilyen módon megtöltsük valós tartalommal, és hogy demokratikus legitimitással bírjon ez a testület – hangsúlyozta ifj. dr. Korhecz Tamás.
Az MNT elnöke kiemelte a 2011-ben megszületett vajdasági magyar kulturális stratégia jelentőségét is.
– A vajdasági magyar kulturális stratégiával létrejött egy olyan stratégiai keret, amely egyrészt alkalmassá tesz bennünket arra, hogy fejlődjünk, másrészt mérhetővé teszi a fejlődést, ellenőrizhetővé teszi a teljesítményt, lehetővé teszi, hogy szinergia alakuljon ki, tehát azt, hogy a stratégiai programok egymást támogassák, hogy az a rengeteg szereplő, aki a kultúra és a művelődés területén tevékenykedik, ugyanabba az irányba tolja a szekeret, hogy a jóindulatú kezdeményezések ne oltsák ki egymást, ne duplázódjanak, ne csináljuk rosszul többen ugyanazt eredmény nélkül, hanem a rendelkezésre álló potenciált maximális hatékonysággal tudjuk kihasználni. Tehát ez az a hihetetlen előny, amit nemzeti tanács nélkül, autonómia nélkül és stratégia nélkül nem tudtunk volna elérni, minden jóindulat, minden egyéni erőfeszítés, minden hihetetlen egyéni teljesítmény ellenére sem – fogalmazott ifj. dr. Korhecz Tamás, aki kifejtette, mindez csakis azáltal válhatott megvalósíthatóvá, hogy létezik a közjogi kapocs az intézményrendszer és a csúcsszervezet vagy ernyőszervezet között, majd kiemelte annak jelentőségét is, hogy – mint mondta – a Magyar Nemzeti Tanácsnak van adminisztratív kapacitása és vannak költségvetési eszközei is ahhoz, hogy a stratégiai programokat megpróbálja végrehajtani.
– A vajdasági magyar kulturális élet, intézményrendszer szervezettebb lett, képesek voltunk a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban megmozgatni, aktivizálni, és ezen keresztül, azt gondolom, hogy az egész kulturális élet vonatkozásában ma elmondhatjuk, hogy ez a közösség szervezettebben építkezik, szervezettebben próbálja elérni azt az alapvető stratégiai célt, amely arról szól, hogy gyarapodjunk, erősödjünk, megőrizzük önazonosságunkat a szülőföldünkön – szögezte le az MNT elnöke.
A rendezvényen L. Simon László kormánybiztos, a magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke tartott bevezető előadását, aki egyebek mellett arra a kérdésre próbált választ adni, lehet-e a Kárpát-medencében egységes magyar kultúráról beszélni.
– Azt látjuk, hogy az elmúlt bő két és fél évtizedben az egész európai közösségben és azon túlmutatóan is mind gazdasági, mind kulturális értelemben rendkívüli módon felerősödött a globalizáció. Ez a globalizáció bizonyos körökben sokáig szitokszó volt, és elsősorban az életünket átalakító negatív fogalomként határoztuk meg. Úgy éreztük, hogy a globalizációban feloldódni látszik mindaz, ami számunkra érzelmileg átélhető kategóriaként fontos. Persze ne felejtsük el, hogy ennek a folyamatnak vannak pozitív hatásai is: meg tudjuk mutatni a kultúránkat; könnyebben el tudjuk juttatni a számunkra fontos kérdéseket, politikai, társadalmi üzeneteket azokhoz is, akik eddig nem rendelkeztek megfelelő ismeretekkel rólunk; azokat a csatornákat, amelyek a kommunikációt általánossá tették, ki lehet használni a saját helyi közösségeink politikai céljainak érdekében is – magyarázta L. Simon László.
Ezt követően beszélt a nemzet fogalmához való viszony változásáról is, amellyel kapcsolatban kifejtette, úgy véli, ezt a változást pozitív változásként kell értékelni.
– Évtizedeken keresztül folyamatosan arról próbáltak meggyőzni bennünket, hogy a nemzet egy idejétmúlt, tizenkilencedik századi romantikus fogalom, és hogy a nemzetállami lét egy értelmezhetetlen kategória az Európai Unióban vagy a globalizálódó világban. Szinte már-már szánalmas és nevetséges dologként akarták beállítani azt, hogy valaki egy nemzeti közösséghez való tartozást a maga számára nagyon fontos dologként kezeljen. Ezek a hangok ugyan nyilván jelen vannak a közbeszédben, jelen vannak értelmiségi és politikai vitákban, de korántsem olyan erősek, mint korábban voltak – fogalmazott L. Simon László, leszögezve, mindezt a jelenlegi Magyar Kormány politikája is erősen tükrözi, ugyanakkor a maga eszközeivel motiválja is, majd hozzátette, ennek köszönhetően most már azok is egyre fontosabbnak tartják a nemzet fogalmát, akik korábban egyáltalán nem tartották azt jelentősnek.
– Nekünk, a magyar nemzeti közösség tagjainak az is érdekünk, hogy deklaráljuk, van egységes magyar kultúra, egységes magyar művelődés, de érdekünk az is, hogy fenntartsuk a saját nemzeti kultúránk összetettségét és sokszínűségét is, és erősítsük a lokalitásokat, mert abban az esetben, ha erősítjük, akkor a helyi kulturális közegeken keresztül mi politikai – és ez alatt nem pártpolitikára, hanem nemzetpolitikára gondolok – bázist is tudunk magunknak teremteni.
A találkozón felszólalt Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója és Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának Közművelődési főosztályvezetője is, akik az anyaországi kulturális élet terén a közelmúltban bekövetkezett legszámottevőbb változásokról, valamint a legfontosabb feladatokról és célkitűzésekről beszéltek az egybegyűlteknek, majd a Kárpát-medencei kulturális intézetek és művelődési ernyőszervezetek, valamint a vajdasági közintézmények és szervezetek vezetői is megosztották egymással tapasztalataikat.
