A magyar kultúra napja alkalmából megszervezett délvidéki központi ünnepségsorozat keretében a hétvégén Zentán tartották meg a Kárpát-medencei kulturális fórumot, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet hagyományos szakmai találkozóját, amelyen más neves vendégek mellett megjelent Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának Közművelődési főosztályvezetője is, aki a magyarországi kulturális kormányzat legfontosabb feladatairól és célkitűzéseiről beszélt a fórum résztvevőinek, akik között jelen voltak a Kárpát-medencei kulturális intézetek és művelődési ernyőszervezetek, valamint a vajdasági közintézmények és szervezetek vezetői és szakmunkatársai is.
– Amikor közösségről beszélünk, akkor az nem valami megfoghatatlanról, nem valami ideáról, nem valami lila ködről, hanem konkrétan az életünkről, a gazdasági boldogulásunkról szól. Amikor mi a magunk szakpolitikájáról beszélünk, akkor egyfajta közösségi előrehelyezést, a közösségek előbbre helyezését tartjuk szem előtt, ugyanis azt szeretnénk elérni, hogy a Magyarországon működő közművelődési intézményrendszer az ellátórendszer helyett szolgálórendszer legyen, hogy a művelődési házakban ne kulturális ellátás, hanem közösségekre alapuló, közösségeket helyzetbe hozó, valódi közösségi művelődési munka legyen. Ezért beszélünk közművelődés helyett közösségi művelődésről, ugyanis nem gondoljuk, hogy a közt kell művelni, hanem azt gondoljuk, hogy a közösségnek kell a kulturális értékeit felismerve saját magának elindítania azokat a programokat, amelyekben szükség esetén segít a Nemzeti Művelődési Intézet is, ha pedig nem kell a segítség, akkor boldogok vagyunk, hogy nélkülünk is működnek folyamatok – hangsúlyozta Beke Márton, majd hozzátette, úgy véli, fontos lenne, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet egyfajta Kárpát-medencei működési modellel is dolgozzon. – Szerencsére ennek az alapjai megvannak, hiszen a határon túli régiókban működnek azok a művelődési intézetek, amelyek ugyanolyan jellegű szakmai módszertani munkát végeznek, amelyet az intézet Budapesten, illetve Magyarországon. Nagyon fontos feladat tehát, hogy erősítsük az ezekkel az intézetekkel való együttműködésünket – fogalmazott az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának Közművelődési főosztályvezetője, aki kifejtette, a Kárpát-medencében működő intézetek, illetve a velük együttműködő civil szervezetek számára olyan tapasztalatcserére épülő képzéssorozatot terveznek, amelynek folytán kialakulhat az a stratégia, amely megfogalmazza, hogy ezek az intézetek hogyan tudnak együttműködni egymással, és ehhez mit tud hozzátenni a kulturális kormányzat.
– Itt állunk az európai uniós források kapujában, szerencsére olyan források is vannak, amelyeket nem csak az európai uniós országok nyerhetnek el, éppen ezért mielőbb ki kell gondolnunk azt, hogy mind a határ menti együttműködések, mind a Magyarországon átnyúló Kárpát-medencei szintű együttműködések esetében melyek azok a területek, amelyeken együtt kell működnünk, és amelyekhez hozzá tud járulni a kormányzat. Ezt mi most egyebek között úgy tudjuk támogatni, hogy a Kárpát-medencében működő közművelődési intézményeket összeültetjük, és végiggondoljuk velük az ő helyzetüket, valamint az ebből adódó teendőket – magyarázta Beke Márton.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának Közművelődési főosztályvezetője elmondta, a másik kiemelt támogatási program keretében idén a határon túli, illetve a határon belüli emlékhelyek felkutatásának és közösségi célú használatának elősegítését szeretnék támogatni.
– Nagyon fontos, hogy nemcsak felkutatni és kataszterbe szedni szeretnénk ezeket az emlékhelyeket, ugyanis ezzel még nem feltétlenül jutnánk előbbre. Az a kérdés, hogy hogyan használja ezeket az emlékhelyeket a helyi közösség, miképpen válnak ezek az emlékhelyek a helyi emlékezet, a helyi identitás, valamint az abból eredő, mában történő cselekvés gócpontjaivá, generálóivá, illetve az, hogy miképpen lehet ezekre az emlékhelyekre, és az emlékhelyek által megőrzött hol kataklizmákra, hol örömökre építeni, és ezen a közösségi emlékezeten továbbindulva, továbblépve közösségi folyamatokat generálni – fogalmazott Beke Márton.
A főosztályvezető elmondása szerint a harmadik pont a szakemberképzésre vonatkozik, hiszen – ahogyan fogalmazott – a művelődési házak intézményrendszere az egyetlen olyan közszolgáltatás, amelynek nincs identifikált felsőoktatási képzési programja.
– A mi kulturális kormányzatunknak az egyik elsődleges célja az, hogy újra legyen ilyen képzés. Ez az egykori népművelői, majd művelődésszervezői képzés, később kulturális menedzseri képzés, amely időközben elavult, és egy másfajta képzési program szakiránya lett. A lényeg az, hogy újra kell teremtenünk ezt a képzési programot. Az első lépés az lesz, hogy újra létrejön ez a szak, amely éppen a közeljövőben kerül bemutatásra a magyar akkreditációs bizottság számára a Szegedi Tudományegyetem előkészítésében, ami újabb együttműködési felület lesz. Ennek a képzési programnak három fő szakiránya lesz, az egyik az, ami a közösségi és kulturális életünk gazdaság- és társadalomfejlesztési folyamataira készíti fel a szakembereket, a második az, ami az ún. integrált intézményekben folyó munkára készíti fel őket, tehát az olyan intézményekben folyó munkára, ahol részben művelődési ház, részben könyvtár, részben múzeum működik, a harmadik pedig a művészeti alapú társadalomfejlesztés, a művészeti alapú integráció eszköztárát adja majd a hallgatóknak. Azt gondolom, fontos cél lehet az is, hogy ha ez a képzés elindul, akkor minél több helyen jelenjenek meg hasonló jellegű képzési programok – magyarázta Beke Márton, hozzátéve, mivel a határon túli régiókban működő felsőoktatási intézményekben sok esetben már léteznek hasonló jellegű képzések, ezen a területen is mielőbb el kell majd kezdeni az együttműködési lehetőségek felkutatását és minél hatékonyabb kihasználását is.
