Havas Judit neves magyarországi előadóművész csütörtök este a szabadkai zsinagógában Földes Mária A séta című monodrámáját adja elő. A könyv és egyúttal az este alcíme: Emlékek a gyerekkorból és a holokauszt idejéből.
Földes Mária írónő 1925-ben született Erdélyben, 1944-ben Auschwitzba hurcolták, 1945-ben tért vissza Romániába. A séta című kisregénye a Kriterium kiadásában 1974-ben jelent meg, ebben az évben vándorolt ki Izraelbe. Itt mutatták be először a monodrámát héberül.
Izraelben Wolf Katalin színésznő egyvégtében elolvasta Földes Marica e kisregényét, és azonnal eldöntötte, ebből egy monodrámát készít. Földes Marica csak két évet élt Izraelben, öngyilkos lett, mert nem tudott az emlékeivel, a démonaival megküzdeni. Wolf Katalinnal együtt ültettük át, illetve ültettük vissza magyarra a regény alapján ezt a monodrámát. 1994-ben adtam elő először – hallottuk Havas Judittól. A monodrámát Radó Gyula rendezte.
– A választott-vállalt mozaikszerkezet felmenti az írót az epikus folyamatosság időbeli kötöttségei alól, eleve szentesíti a hős életének különböző korszakaiban és helyszínein tett kalandozásait. Jelentős részben Auschwitz poklában, valamelyik lágerben játszódik. Széles epikus ívét tekintve mondhatnánk akár több nemzedék életútját felölelő izgalmasan tömörített családregénynek is – írta Földes Anna kritikus az előadásról a Critikai lapokban Rekviem Maricáért című kritikájában. Havas Judit beszélgetésünk során azt emelte ki, a műben jelen van Földes Mária sajátos, szarkasztikus humora és a tizenéves lány lágerben megélt szerelme, mert csak így lehetett megélni, túlélni az iszonyatot.
– Fontosnak tartom A séta üzenetét, azt, hogy tudnunk kell mindarról, ami történt, nem felülírnunk kell, hanem számolnunk és számot vetnünk vele ahhoz, hogy tovább éljünk, hogy az emlékeket a megfelelő helyre tegyük és tudjuk – mint az élet más dolgaiban –, hogy a múlt, a jelen és a jövendő milyen láncolatban vannak. Ezekről a kérdésekről is azért fontos beszélni, hogy ez a láncolat megtörténjen és megszülessen, úgy gondolom, hogy ez a sorstörténet ezért fontos, ezért tartom lényegesnek, hogy minél több emberhez eljusson az üzenete. Adtam már elő a budapesti Komédium Színházban, a Bálint Házban is, de New York-ban, egy manhattani lakásszínházban, ahol szintén nagy megrendülést keltett. Remélem, aki eljön a szabadkai estre, együtt gondolkodva, együtt élve Maricának a sorsát, életét, a humorát, a szerelmét, a vágyódást, egy katartikus élményt, egy felkavaró, de megtisztító hatású élményt jelent majd.
Az est 19 órakor kezdődik a Dimitrije Tucovic utca 13-as szám alatt, szervezője a dr. Milkó Izidor Vajdasági Zsidó Kulturális Intézet, a rendezvény az önkormányzat támogatásával valósul meg. Bevezetőt Lovas Ildikó író mond.
