A Kárpát-medencei művelődési szféra stratégiai céljai és együttműködési lehetőségei volt a fő témája a Kárpát-medencei Kulturális Fórumnak, amelyet a hétvégén Zentán tartottak a magyar kultúra napja alkalmából. A délvidéki központi ünnepségsorozat keretében zajló eseményen az idén is részt vettek a Kárpát-medencei művelődési intézetek és ernyőszervezetek, valamint a vajdasági kulturális közintézmények és szervezetek vezetői és szakmunkatársai.
A rendezvényt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nyitotta meg. Ezt követően Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója bevezető előadásában a művelődési szféra képviselői közötti együttműködés megújításáról beszélt. A Kárpát-medencei közművelődési kapcsolatépítés terén a jövőben kiemelt szerep jut a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodáinak: szakmai találkozókat szerveznek, programokat egyeztetnek, együttműködnek amatőr művészeti mozgalmakkal és szervezeteikkel, új konzultációs formákat keresnek.
Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkársága Közművelődési Főosztályának vezetője lapunknak nyilatkozva elmondta: az idei rendezvény azért rendkívül fontos, mert a korábban kialakított együttműködési rendszer új alapokra került. Kiemelte: a Nemzeti Művelődési Intézet a Kultúráért Felelős Államtitkárság irányításával az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye, és fő feladata szakmai-módszertani munkával segíteni a terepen dolgozó, közösségi művelődéssel foglalkozó szakembereket. Az intézmény hosszú átszervezési folyamatot követően új alapokra kívánja helyezni a kapcsolattartást a határon túli ernyőszervezetekkel és közművelődési intézetekkel. Ennek egyik lényeges eleme, hogy az együttműködések a jövőben nem Budapest és az adott határon túli település között valósulnak majd meg, hanem a határon túli települések és a hozzájuk legközelebb lévő megyei irodák között. A Nemzeti Művelődési Intézet életében az egyik legnagyobb változás ugyanis – a szakmai megújulás mellett – az, hogy egy csak Budapesten működő intézményből egy Budapesten és tizenkilenc megyében működő intézménnyé alakult át. Így rövidesen megkezdődhet a megyei irodákkal kialakított kapcsolatok újjáépítése, amelynek formáiról Závogyán Magdolna főigazgató asszony éppen a Kárpát-medencei Kulturális Fórumon tett javaslatot a Kárpát-medencei Közművelődési Kerekasztal keretében együttműködő intézeteknek és szervezeteknek.
„Amikor a közösségi művelődésről beszélünk, ez alatt – a többi között – a mindennapok kultúráját és az együttműködés kultúráját kell értenünk, azt, hogy hogyan élünk a világban, hogy értjük-e a körülöttünk lévő világot, magunkat benne, és helyt tudunk-e állni ebben a rendkívül gyorsan változó világban. Kérdés, hogy amikor a megoldási lehetőségeket keressük, egyedül cselekszünk-e, magányos farkasokként próbálva megküzdeni a problémákkal, vagy képesek vagyunk összefogni a körülöttünk lévő emberekkel. Számunkra ezt jelenti a kultúra és a közösségi művelődés, ami lehetőséget kínál arra, hogy az emberek újra jól érezzék magukat a saját bőrükben, hogy újra rátaláljanak arra a célra, amit emberként is és közösségként is meg szeretnének valósítani. A közösségi művelődés intézményrendszerének legfőbb feladata ebben segíteni olyan eszközökkel, mint például az amatőr művészet, a népművészet, a színjátszás, a népművészeti alkotótáborok és még sorolhatnánk. Mindennek egyetlen pillanatra se szabad öncélúvá válnia. Ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy az emberek boldogan éljék a mindennapjaikat, és értékek mentén gondolkodva leljék meg a saját boldogulásukat. Ezt csakis az emberekkel közösen lehet megvalósítani, úgy, ha megkérdezzük őket, bevonjuk őket a tevékenységekbe, és nem csupán nekik, hanem velük együtt cselekszünk, cselekszenek az intézmények. Ez az az alapvető irány, amit a minisztérium a finanszírozási rendszerével és jogszabály-átalakítási folyamataival kijelöl a Magyarországon működő közművelődési intézmények számára, és ez az a szemlélet, amit a hozzá kapcsolódó tudással és szakértelemmel együtt a határon túli kollégáknak is fel szeretne ajánlani. Nincs nálunk a bölcsek köve, számos dolgot egymástól fogunk megtanulni, remélhetőleg közösen megtaláljuk a jó gyakorlatokat a határon túli kollégákkal. A közösségi művelődés legfontosabb feladata ma az, hogy lehetőséget teremtsen az egyén számára arra, hogy együttműködjön a közössége tagjaival, a közösségek pedig élő, együttműködő, stratégiák mentén gondolkodó közösségekké válhassanak”– zárta szavait az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkársága Közművelődési Főosztályának vezetője.
