A művelődési titkárság által meghirdetett, hagyományos kisebbségi kultúrát és kortárs művészeteket támogató pályázatára az adott közösség nemzeti tanácsának kell javaslatot tennie. A javaslatban a kisebbségi önkormányzat, így az MNT is, meghatározza: véleménye szerint melyik művelődési egyesületeket kellene részfinanszírozással támogatni. Az MNT kulturális bizottsága egyhangú döntéssel elfogadta az erről szóló javaslatot, továbbította azt a tanácshoz jóváhagyásra, itt azonban már probléma merült fel a szavazás során, mert Hajnal Jenő, a tanács elnöke nem adott helyt Tari István az összeférhetetlenségre vonatkozó követelésének.
Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének MNT-tagja felszólította az ülésen azokat, akik valamely kulturális intézménynek vagy egyesületnek a tagjai, hogy tartózkodjanak a szavazástól, mivel összeférhetetlenség ügyével állunk szemben. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke nem látott okot efféle lépésnek a megtevésére, így elfogadták és továbbították a tartományhoz a javaslatokat, ahova időközben megérkezett az említett kifogást tartalmazó panasz is. A művelődési titkárság levelet intézett az MNT-hez, felhívta annak figyelmét az összeférhetetlenség esetének veszélyeire. Az MNT válaszlevelet küldött, idézve a nemzeti tanácsi törvény szakaszait, melyek rámutatnak, hogy ezekben az esetekben nem lehet összeférhetetlenségről szó, sőt, az lenne diszkrimináció, ha kizárnák a pályázásból az olyan egyesületeket, amelyekben az MNT-ben is helyet foglaló tagok is vannak. A Magyar Szó felkereste az érintetteket.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke lapunknak elmondta, hogy egy fontos pályázatról van szó, melyet a tartományi kormány minden évben kiír, s melynek elbírálásához a nemzeti tanácsok ajánlását kéri. Mint mindig, az MNT kulturális bizottsága ezúttal is alaposan áttekintette a különböző egyesületek és civil szervezetek pályázatait, s egységes állásponttal meghozta a kért javaslatokat, tette hozzá Hajnal, megjegyezve, hogy még azok a képviselők is támogatták a döntést, akik később feljelentették az MNT-t a titkárságnál.
„A TANÁCS EGY KOLLEKTÍV TESTÜLET”
– Rögtön láttuk, hogy a titkárság olyan összeférhetetlenségre hivatkozik, amelyik sem alkotmányjogilag, sem törvényes kereteket tekintve nem számít megalapozottnak, éppen ezért intéztünk válaszlevelet a titkársághoz. Arra hivatkoztunk, hogy a nemzeti tanács tagjává olyan személy választható, aki eleget tesz a nemzeti tanácsi törvénybe foglalt feltételeknek, nem tölt be bírói, ügyészi és alkotmánybírói tisztségeket. Ez azt jelenti, hogy az MNT minden tagja igenis jogosult volt arra, hogy szavazzon, de ennél is fontosabb, hogy a tanács egy kollektív testület, amely kollektív döntéseket hoz – értékelte a testület elnöke.
Mint mondta, éppen ezért az lett volna törvénytelen, ha nem szavaznak azok, akik bármelyik egyesületnek a tagjai, amit Tari István követelt a szóban forgó ülésen.
– Szomorúnak tartom az esetet, hiszen egy egyhangúlag meghozott döntésről volt szó, s az lenne a cél, hogy gyorsítsuk ennek a támogatásnak a kiosztását, ne pedig hátráltassuk azt. Azt hiszem, hogy levontuk a megfelelő tanulságot, s elmondhatom, hogy a nemzeti tanács ebben az évben is mindent megtett annak érdekében, hogy segítsük a vajdasági magyar kulturális életet – közölte Hajnal Jenő.
Náray Éva, az MNT kulturális bizottságának elnöke lapunknak azt mondta, hogy a szóban forgó ülés volt az új összetételű nemzeti tanács kulturális bizottságának az első ülése.
– A javaslat összeállítása a legnehezebb, ugyanakkor legfelelősségteljesebb feladatainknak az egyike. Nagyon sok volt a beérkezett pályázat, ezt szem előtt tartva meglehetősen okosan kellett gazdálkodnunk a rendelkezésre álló összeget figyelembe véve. A munka gondok nélkül folyt, mindenki meg tudta indokolni az ajánlásokat, vagyis azt, kihez mekkora összeget szeretnénk juttatni. Mintegy négy és fél óra egyeztetés után egyhangúlag megszavaztuk a javaslatainkat.
Náray kifejtette, hogy meglepte a dolgok további alakulása, hiszen nem gyakoriak az olyan alkalmak, amikor a bizottsági tagok között teljes az egyetértés a napirendi pont kapcsán.
„ÖNMAGUKRA VOKSOLÓK”
Tari István, az MNT VMDK-s tagja a Magyar Szónak azt mondta, hogy már a bizottság ülésén, de később a tanács ülésén is felhívta a tagok figyelmét arra az általa problémásnak vélt tényre, hogy a tanács tagjainak mintegy negyede művelődési egyesületeket vezet, vagy azok vezetőségében foglal helyet.
– A tartomány figyelmet szentel az összeférhetetlenségnek, és felhívta a tanács figyelmét arra, hogy az érintett személyek ne vegyenek részt a döntéshozásban. Én a világ legtermészetesebb dolgának tartom, hogy csak tartózkodhatom egy olyan döntés meghozásakor, amelyik a saját szervezetem kérelmét bírálja el. Magyarán, nem szavazhatok önmagamra – magyarázta érveit Tari.
Szerinte nincs szó egyes kulturális egyesületeknek a kizárásáról, mert a szavazást úgy is meg lehetne oldani, hogy az érintett nyolc-tíz tagja a nemzeti tanácsnak tartózkodik. Arra a kritikára reagálva, mely szerint a kulturális bizottságban még támogatta a javaslatokat, a tanács ülésén pedig már nem, Tari kifejtette: a visszalépését fontosnak tartotta, mert nem támogatták azt a javaslatát, hogy ne szavazzanak az érintett egyesületi tagok. Mint hozzátette, e lépése logikus következménye volt mindannak, ami történt, hiszen az ülésen az elnök elvetette a VMDK javaslatát. Egy ilyen esetben, közölte, maga csakis tartózkodhatott a szavazás során.
A TANÁCS HATÁSKÖRÉVEL ÖSSZHANGBAN DÖNTÖTT
Juhász Attila kisebbségi nemzeti közösségek művelődésügyi kérdéseivel megbízott segédtitkár lapunknak adott nyilatkozatában tisztázta: ma már nincs semmilyen nézeteltérés sem a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság és a Magyar Nemzeti Tanács között az összeférhetetlenségre vonatkozó értelmezés kapcsán. Úgy fogalmazott, hogy a titkárság minden alkalommal, minden pályázat esetében nagy hangsúlyt fektet arra, hogy összeférhetetlenség esetével ne találkozzanak, ezért rendre fel szokták hívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy tegyen meg mindent az ilyen esetek elkerülése érdekében. Mindezt nem kizárólag az MNT esetében teszik, hanem minden tanács esetében. Előfordulhat, mondta, hogy egyesek ott is összeférhetetlenséget látnak, ahol nincs.
– A kérdést időközben letisztáztuk, kikértük az ombudsmannak a véleményét is. Megállapítást nyert, hogy a Magyar Nemzeti Tanács saját hatáskörében, teljes joggal döntött a kérdésben. Az MNT olyan jogi személynek számít, amelynek esetében a nemzeti tanácsokról szóló törvény szabályozza a tagok jogköreit, továbbá tisztázza azt is, hogy mikor lehet összeférhetetlenségről beszélni – fogalmazott Juhász.
Arról számolt be, hogy a nemzeti tanácsoktól a pályázatra beérkezett javaslatokat ezt követően összegzi majd a titkárság, miután közlik a pályázat végeredményét is. Az eddigiekben nem kapták meg minden tanácstól a kért anyagot.
– Ami szerintem fontosabb a szenzációhajhász híreknél, az az, hogy az idei évtől a tanácsok nemcsak ebben az egy pályázati témakörben dönthetnek a tartományi művelődési titkársággal együttműködve, hanem a könyvkiadás terén is. Ennek a pályázatnak a véleményezését várjuk jelenleg – közölte Juhász Attila.
Dilemma most már nincs, húzta alá, a felmerült kételyek és reklamációk tisztázódtak annak érdekében, hogy még véletlenül se merüljön fel az összeférhetetlenség gyanúja. Emlékeztetett arra, hogy a végső döntést a pályázat során a titkárság hozza meg, igaz, az eddigiekben mindig száz százalékban tiszteletben tartották a tanácsok javaslatait, s ez, mint mondta, ezután is így marad.
