A konferencia megnyitóünnepségén Csizmadia Anna és Szabó Kocsis Zsuzsanna népdalénekesek felsőhegyi népdalcsokrot adtak elő
Kilenc év elteltével ismét megrendezték a Kárpát-medencei népzenekutatók vajdasági találkozóját, amelynek szervezői, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és Kiss Lajos Néprajzi Társaság a rendezvénnyel Bodor Anikó és dr. Kiss Lajos munkássága előtt kívántak tisztelegni. A konferencia vendégei, a Kárpát-medence meghatározó szaktekintélyei a két kutató munkásságát, illetve munkásságának hatásait járták körül előadásaikban.
A rendezvénysorozat kezdetén, csütörtök délután a zentai Felsővárosi Köztemetőben tartottak megemlékezést, amelynek keretében az egybegyűltek megkoszorúzták Bodor Anikó sírját, majd dr. Richter Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének igazgatója és Dévavári Beszédes Valéria néprajzkutató emlékezett a neves zentai népzenekutatóra.
Ezt követen a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének hallgatói alkalmi összeállítással tisztelegtek az öt évvel ezelőtt elhunyt Bodor Anikó emléke előtt. A megemlékezés végén az egybegyűltek gyertyát gyújtottak dr. Kiss Lajos néprajzkutató tiszteletére, akire dr. Silling István nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató emlékezett.
A zentai Alkotóházban csütörtök este ünnepélyes keretek között mutatták be Bodor Anikó Széles a Duna (Kupuszinai népdalok) című könyvét, amelyről a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Forum Könyvkiadó Intézet közös kiadásában megjelent kötet szerkesztői, Juhász Gyula, Németh István és dr. Silling István beszéltek. A könyvbemutatón közreműködött a kupuszinai Krajcárka népdalkör, valamint Csizmadia Anna népdalénekes is.
A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének hallgatói alkalmi összeállítással tisztelegtek Bodor Anikó emléke előtt
A zentai városháza dísztermében pénteken egész napos konferenciával tisztelegtek Bodor Anikó és dr. Kiss Lajos munkássága előtt. A rendezvény kezdetén Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója üdvözölte az egybegyűlteket, köztük dr. Babity Jánost, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulját, Juhász Attilát, a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság segédtitkárját, Ceglédi Rudolfot, Zenta község polgármesterét, Širková Anikót, a zentai községi képviselő-testület elnökét, valamint a megjelent szakembereket, ezt követően előbb Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere, majd dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke mondott köszöntőt.
– Az ember zenélhet és énekelhet akkor is, ha jókedve van, de akkor is, ha szomorú, ha bántja valami. A népzene megnyugvást ad, de egyben összekötő kapocs is lehet múlt, jelen és jövő, fiatalok és idősek között is. Emellett hidat, köteléket alkot a történelem viharában szétszakított, különböző országokban élő magyar nemzetrészek között is. A népzene hagyomány és érték, amelynek nemcsak az óvása, hanem a továbbadása is jelentős feladatot ró azokra, akik ezt a nemes küldetést vállalták, különösen ebben a mai világba, amelyet rohanónak szokás nevezni, hiszen az énekkel és a zenével a ragaszkodásunkat fejezzük ki az őseink, a szülőföldünk, a népünk iránt – hangsúlyozta köszöntőjében Ceglédi Rudolf, Zenta község polgármestere.
– A fejlődés titka: úgy kell előbbre jutni, hogy magunkra vesszük a múlt összes terhét. A kulturális örökség az egyetlen teher, amely nem nehezíti, hanem könnyíti az előrehaladást. Minden kulturális érték új és hagyományos egyszerre, jóllehet a későbbi nemzedékek a hagyományhoz való kötődést fogják hangsúlyozni. A múlt nem létezik másként, csak az emlékezetben, az emlékezet folyton raktároz és rostál, ha a kettő egyensúlya felborul, bekövetkezik az emlékezetvesztés. Népek történetében vannak olyan korszakok, amikor egy nemzedéknek megszakad a kapcsolata a múlttal, nem tudja az információkat az elődöktől átvenni. Elveszíti az emlékezetét, sem ember, sem nép számára nem létezhet tragikusabb állapot. Ezért tartozunk köszönettel Kiss Lajosnak és Bodor Anikónak – fogalmazott dr. Szőke Anna, hozzátéve, csak annak a népnek az emlékezete maradt fönn a történelemben, amelyik kultúrát tudott teremteni, a kulturális értékeket meg tudta őrizni, és át tudta örökíteni egyik nemzedékről a másikra.
A köszöntők után Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója a népzenei archívumok társadalmi hasznosulásáról tartott bevezető előadást, majd Csizmadia Anna és Szabó Kocsis Zsuzsanna népdalénekesek felsőhegyi népdalcsokorral ajándékozták meg az egybegyűlteket.
A konferencia első ülésszakában dr. Domokos Mária Bodor Anikó népzenekutató munkássága; dr. Kiss Mária pedig Mozaikok Kiss Lajos élettörténetéből címmel, a második ülésszakában dr. Silling István Bodor Anikó Kupuszinán; Borsi Ferenc Bodor Anikó félbemaradt csókai monográfiája; Németh István és Juhász Gyula Bodor Anikó kupuszinai népdaloskönyvének szerkesztése; dr. Lázár Katalin Három kutatónak a népi játékokkal kapcsolatos tevékenysége a Vajdaságban; Szabó Gabriella Bodor Anikó mint a népművészeti gyermekrendezvények segítője; dr. Paksa Katalin „Mimi-mama, mi van máma?” Kalendáriumi énekes népszokások a Vajdaságban; Szabó Kocsis Zsuzsanna „Homokos a, kavicsos a...” Táj és népköltészet a vajdasági Tisza menti népdalok tükrében; Kónya Sándor Féldallamok; dr. Rudasné Bajcsay Márta pedig Dallamstílus és stílusérzék, dallam és szövege címmel tartott előadást.
A rendezvény zárásaként a zentai városháza dísztermében ünnepi műsort tartottak a Bodor Anikó-díjjal kitüntetett csoportok közreműködésével. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntője után fellépett a tóthfalui Fehér Akác asszonykórus, a csókai Csalogány asszonykórus, a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület vegyes kórusa és az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör asszonykórusa is.
A Kárpát-medencei népzenekutatók vajdasági találkozója résztvevői szombaton Csantavérre, a 39. Durindó népzenei fesztiválra utaznak, vasárnap pedig az 52. Gyöngyösbokréta néptáncfesztiválon vesznek részt.
