Az érdi Városi Könyvtár 1990-ben vette fel Csuka Zoltán nevét. A Budapest mellett fekvő, 80 ezres lélekszámú város ezzel is adózik a költő, műfordító és irodalomszervező emlékének, akit mi is a vajdasági magyar irodalom egyik megteremtőjeként tartunk számon. Csuka Zoltán a bánáti Zichyfalván ( Plandište ) született 1901. szeptember 22-én. Szabadkán abban a gimnáziumban tanult, melynek Kosztolányi Dezső édesapja volt az igazgatója. Végül Pécsett érettségizik, már korán lapalapítással próbálkozik, majd 1921 őszén – miként a politikai változásokkal rokonszenvező, az avantgárd művészeti törekvésekre fölesküdött pécsi értelmiségiek zöme – az emigrációt választja. Így jut vissza Vajdaságba, Újvidéken találja meg a helyét, nem is kevés ideig (12 esztendeig – eddig tartott a két hétre tervezett tartózkodás).
1922-ben már folyóiratot indít Út címmel, jelentős állomás később a Kéve című antológia kiadása (1928-ban), majd Szenteleky Kornéllal együtt szervezik az irodalmi életet, 1932-ben pedig indul a Kalangya. Magyarországra 1933-ban költözik vissza (a Kalangyát Szirmai Károly és Herceg János jegyzi a továbbiakban), Érdet választva lakóhelyéül, s hatalmas lendülettel fordítja a délszláv népek irodalmát, több mint száz kötetet adva a magyar olvasó kezébe. 1976-ban könyvtárat alapított, majd a városnak adományozta a magyar-délszláv irodalmi kapcsolatokat reprezentáló páratlan könyvgyűjteményét, és a telkén álló két házát is. Az épületekben ma galéria, valamint a Jószomszédság Könyvtára (Sárd utca 35.) működik. Emlékszobában tekinthetik meg az érdeklődők Csuka Zoltán értékes tárgyait, fotóit, forgathatják a neki dedikált könyveket, az általa szerkesztett folyóiratokat.
Csuka Zoltán 1984-ben hunyt el. A József Attila-díjas költő, műfordító, Érd város első díszpolgára szellemi örökségének ápolója a helybéli könyvtár, ott emlékeznek meg minden esztendőben – születésnapjának dátumán – az általunk is nagyra becsült íróról. Ma délután az emlékházban koszorúzás lesz (az emléktábla Baranyiné Markov Zlata alkotása), ahol T. Mészáros András polgármester idézi meg Csuka alakját, majd a Sokolovac Duó délszláv zenét ad elő, végül Vajdasági arcképcsarnok címmel Beszédes István, Léphaft Pál, Sinkovits Péter és Verebes Ernő mutatkozik be a közönségnek.
