De látod amottan a téli világot? Petőfi Sándor Szeptember végén című költeményének idézett sora ritkán olyan időszerű, mint az idei március 15-ei megemlékező ünnepségen, mert valóban hó „takará” a tájat, és talán a zord, téliesbe visszakanyarodó időjárásnak tudható be, hogy a szokásosnál kevesebben jöttek össze a mindig rendhagyó és színvonalas irodalomi összeállításra az újvidéki Magyar Tanszéken. Csányi Erzsébet tanszékvezető tanár üdvözölte az 1848/49-es emlékműsor közönségét, közöttük Deli Andort, a tartományi oktatásügyi, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárság vezetőjét, emlékeztetve a forradalom vezéregyénisége, Petőfi Sándor születésének 190. évfordulójára, és mindarra az eszmei töltetre, amelyet magában hordozott, és költeményeiben az utókorra hagyott. A 165 évvel ezelőtti események hangulata uralta a tanszék hallgatóinak összeállítását, melyet idén tanár irányítása nélkül, önállóan rendeztek meg. Az emlékműsor szereplői: Horváth Ágota, Lábadi Dávid, Léphaft Ágnes, Magó Attila, Maletaški Krisztina, Nagybali Tamara, Perišić Dianna, Ristić Anita, Rizsányi Attila, rendezte: Oláh Tamás. A jeles íróink, költőink: Pilinszky, Esterházy Péter, Akkezdet Phiai, Varró Dániel, Weöres Sándor, Orbán Ottó, Simon Márton... és maga Petőfi szövegére épülő műsor egy órácskára valóban elűzte a „téli világot”, és megmelegítette az emlékezők, az ünneplők lelkét.
