A Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság, valamint a Vajdasági Művelődési Intézet támogatásával kulturális szokásainkat mérte fel az újvidéki Bölcsészettudományi Kar szociológiai kutatásokat végző központja. A tavalyi év vége táján végzett felmérés eredményeit tegnap ismertette dr. Lázár Zsolt és dr. Dušan Marinković, a projektum szerzői és kivitelezői. Kutatásuk tárgya a vajdasági emberek kulturális szokásai, valamint igényei voltak, ami alapul szolgálhat a kulturális élet jövőbeni alakításában, megszervezésében. A felmérés során ötszázan vállalták a válaszadást, melynek általános kitételeit sikerült eddig feldolgozni, a vélemények egyéb, többek között területi megoszlásáig még nem jutottak el. Lázár Zsolt szerint már ez alapján is látható, hogy a vajdaságiak körében legnépszerűbb a színház, noha a megkérdezettek 4,2 százaléka sohasem volt színházban, de 39,6 százaléka igen, legalábbis több éve, 8,8 százaléka az elmúlt héten, 20,4 százaléka pedig néhány hónappal ezelőtt. Ezek az adatok akkor válnak meggyőzővé, ha a más területen tapasztalható, lesújtó adatokat megismerjük. Tartományunkban a dzsessz a legkevésbé vonzó kulturális tartalom a lakosság számára annak ellenére, hogy jeles dzsesszfesztiválokkal dicsekedhetünk. A dzsesszhez hasonlóan a balett és az opera sem tartozik a kedvenc „műfajok” közé. A megkérdezettek 68,2 százaléka életében nem járt dzsesszkoncerten, 15,6 százaléka pedig több éve. Balettelőadást sohasem látott a felmérés alanyainak 61,5 százaléka, operaelőadást pedig 59,2 százaléka. A megkérdezettek alig néhány százalékáról mondható el, hogy valamiféle rendszerességgel látogatja az effajta előadásokat. A képzőművészeti tartalmak sokkal nagyobb mértékben vonzzák a vajdaságiakat, a válaszok alapján arra következtethetünk, hogy legkevésbé az iparművészeti kiállítások népszerűek, ami kissé meglepő, hisz meglehetősen nagyszámú kézimunka-kiállítást tartanak a tartományban. A zenei műfajok közül legtöbb rajongója a szórakoztató zenének van, a turbofolkot csupán 5,2 százalékban favorizálták a megkérdezettek, akik zömmel 20–35 év közötti alacsonyabb végzettségű nők, reménykeltő viszont, hogy a fiatalabb korosztály nem kedveli ezt a fajta muzsikát. A könyv szerepe kissé elhanyagolt a felmérésben, ugyanis a szerzők az első kör után kihagyták munkájukból, mivel megbizonyosodtak, hogy nem mérvadóak az adatok. Mint mondták, a könyv és a könyves rendezvények ugyan népszerűek, de nehéz szétválasztani az értékes irodalom fogyasztóit a filléres könyvek fogyasztóitól.
Hogy mit választana az egyidejű események közül? – kérdésre a válaszadók többé-kevésbé megerősítették a már elmondottakat, ugyanis 53,5 százalékuk színházba menne, 21,4 százalékuk egyikre sem, 8,6 százalékuk irodalmi estre, 5,6 százalékuk hangversenyre, 5 százalékuk balettelőadásra, 4,2 százalékuk performanszot választana, 1,6 százalékuk operába menne. A megkérdezettek 30 százaléka elégedetlen a saját lakóhelyének kulturális kínálatával, és csak 10 százaléka elégedetlen ugyanezekkel a tartalmakkal tartományi szinten. A legkedveltebb művelődési rendezvények rangsora is elkészült a felmérés adatai alapján, miszerint a legnépszerűbb rendezvény a Múzeumok Éjszakája (40%), a Sterija Játékok (31,4), az újvidéki könyvvásár (29,8), az Exit (20,2), a Palicsi Filmfesztivál (15,6), az Újvidéki Jazz Fesztivál (10,4).
Milorad Đurić, a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárság munkatársa szerint korábbi felmérések adatait erősíti meg ez a mostani, s eszerint 40 ezer és 150 ezer közötti a vajdasági kultúrtartalmak valódi fogyasztóinak a száma. A felmérés nem terjedt ugyan ki a tévénézői szokásainkra, de a már közismert adatok szerint a tartomány lakosságának 80 százaléka hetente legalább három alkalommal kapcsolja be készülékét, s ez sokakat elvon a kultúrtartalmaktól, másfelől az állami televíziót ez arra inti, hogy felülbírálja saját szerepét, és még nagyobb felelősségtudattal készítse műsorát.
