Zsúfolásig megtelt szombaton délután a palicsi Takács terem. Joggal mondhatja a bíráló, hogy a nemzetközi népdalkörök találkozójának nem itt helye, ám a szeszélyes időjárás miatt a szervezők nem merték vállalni a szabadtéri fellépést a VIII. Kárpát-medencei népdalkörök találkozóján megtartásához. Összesen 250-en érkeztek a palicsi Magyar Művelődési Egyesület szervezte fesztiválra, mégpedig az anyaországból, Erdélyből, Kárpátaljáról és Horvátországból.
A helyszűke miatt csak keveseknek adatott meg, hogy az Elindultam szép hazámból címmel meghirdetett találkozót láthassák. Pedig kár, hogy nagyon sokaknak nem volt részük benne, mert igazán színvonalas, jókedvű és a hagyományokat tiszta szívből ápoló együttesek mutatkoztak be.
A szemle himnusza az Elindultam szép hazámból kezdetű népdal, amit a helybeliek kezdtek el énekelni, majd csatlakozott hozzájuk minden régió képviselője, végezetül pedig az egész terem, a több mint 400 ember együtt énekelt, igazán megrendítő élmény volt.
Szeles Attila, a Palics MME elnöke megnyitó beszédében kiemelte, hogy bármilyen messze kerültünk is egymástól, egy valami összetart minket, ez pedig az ősök hagyománya, a népdal. Azt is elmondta, hogy a szűkös anyagi helyzetben ki mivel tudott, azzal járult hozzá ahhoz, hogy a hagyomány ne szakadjon meg, és idén is megtarthassák a találkozót. Támogatást kaptak az MNT-től, a tartományi művelődési titkárságtól és Szabadka város önkormányzatától, valamint több egyéni vállalkozótól is. Nagy Katalin, a palicsi HK elnöke a találkozó fontosságáról beszélt alkalmi beszédében, mondván, hogy nem vagyunk se határon inneniek, se határon túliak, egy nemzet vagyunk, és ezt a közös kultúránk, közös nyelvünk és a közös hagyományunk bizonyítja.
Dobó Márta, a szabadkai önkormányzat regionális és nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tanácsosa nyitotta meg a rendezvényt.
-- Talán még soha sem volt ennyire szükség azokra a bölcs gondolatokra, amelyeket eleink népdalban fogalmaztak meg, mint ma, hiszen nagyon sokan hagyják el most is szülőföldjüket. Pedig tudomásul kell venni, hogy csakis egymásba kapaszkodva tudunk fennmaradni, és akkor tudunk egymásnak segíteni, ha tudjuk, hogy van kire támaszkodni – mondta Dobó Márta.
A népdalkörök bemutatását nem a műsorvezető vállalta magára, hanem maguk az együttesek dalban mondták el, kik ők, és honnan jöttek.
A 15 együttes fellépése színes keresztmetszete volt a magyar vidékek hagyományának. A varsányiak ( Magyarország), téglásiak( Kárpátalja) dárdaiak( Baranya) és az itthoniak, a hajdújárásiak, palicsiak, szabadkaiak meg kishegyesiek mind-mind hatalmas tapsot kaptak.
Szeles Attila elmondta, mivel nincs a művelődési egyesületüknek székháza, kénytelenek mindig valahova bekéredzkedni. Most azonban már kaptak ígéretet arra, hogy kidolgozzák a leendő művelődési ház dokumentumait. Ám addig is szeretnék ápolni a kapcsolatokat a Kárpát-medence magyar együtteseivel. Ezekben a szűkös időkben is fontosnak tartják a találkozást, hogy ne szakadjon meg a hagyomány, hogy minél szorosabbra fűzzék azokat a szálakat, amelyeket az országhatárok szétszabdaltak.
