Első olvasatra azt gondolhatnánk, hogy a könyv címe elárulja annak tartalmát is, ami igaz, de csak részben. Allan Karlsson egy svéd kisváros idősek otthonának lakója néhány órával a századik születésnapja alkalmából rendezett alkalmi összejövetel előtt úgy dönt, nem kíván részt venni ezen az ünnepségen, ezért kimászik szobája ablakán, és eltávozik. Szobapapucsban, kalap nélkül egészen a helyi buszállomásig megy. Itt lenyúlja egy bűnbanda egyik tagjának táskáját, és buszra száll. Ezzel kezdődik Karlsson kalandja, amellyel párhuzamosan a százéves ember életének menetébe is visszatekintést kapunk. Karlsson által, aki utálja a politikát, és egyedül a robbantáshoz ért, végigszáguldunk a huszadik századi történelem legfontosabb helyszínein és eseményein.
A könyv stílusa a következő recept szerint állt össze: egy adag Rejtő Jenő, egy adag Švejk és mindez megbolondítva Forrest Gump gyermeki naivitásával.
Jonas Jonassonnak ez az első könyve, amely magyarul most az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg, de emellett több mint harminc nyelven élt meg kiadást.
Nooormális? Ki ne ismerné Besenyő Pista bácsinak eme megnyilvánulását, amellyel véget nem érő okfejtegetéseit szokta kezdeni. Ki gondolta volna, hogy a többféleképpen értelmezhető szavak és a leglehetetlenebb helyzetek magyar úttörői és mindenesei immár 25 éve léteznek. A jelenleg Szászi Móni, Pethő Zsolt, Dolák-Saly Róbert, Laár András felállású négyesfogat ezúttal képregényformában tárul elénk.
A Besenyő család, ahogyan már megszokhattuk, a legképtelenebb kalandokba keveredik. Ezúttal is találkozhatunk Besenyő Pista bácsival, nejével Margittal, Anti bácsival, aki öreg, büdös és valamelyikük apja, kislányukkal a kapafogú Zigótával és a szomszédasszonnyal, Kancácskával.
Az Athenaeum által kiadott könyv szerzője a társulat egyik ötletgyárosa Szászi Móni, a „képregényesítés” pedig Ilauszky Tamás képzőművésznek köszönhető.
