– A Magyar Írószövetség szeretetét hozom – jelentette ki Szentmártoni János a Magyarkanizsai Írótábor alapítóinak emelt emlékmű előtt szerdán délután elhangzott köszöntőjében.– Annak az írótábornak hozom a szeretetet, amely elsőként hangsúlyozta a határok feletti egységet – mondta az 59. Magyarkanizsai Írótábor nyitórendezvényének a folytatásában a Magyar Írószövetség elnöke, kiemelve, hogy nem szabad elfelejteni, hogy az értelmiségieken belül az írók voltak azok, akik ezt az egységet leginkább hangsúlyozták.
Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke alkalmi beszédében kiemelte, hogy az MNT méltányolja, tiszteli és támogatja mindazoknak az erőfeszítéseit, akik létrehozták, fenntartották és megújították az írótábort.
Mint mondta, sokan regélnek manapság az írás, a könyv, az olvasás válságáról. – Hittel vallom – hangsúlyozta Korhecz –, hogy nincs válság.
Az MNT elnökének elmondása szerint az írók mindig megtalálják azokat az újabb szerepeket, amelyeket az adott kor megkíván, de – mint hozzátette – az új szerepek megtalálásához folyamatos párbeszédre van szükség. A Magyarkanizsai Írótábor az ilyen párbeszédek színhelye: folyamatosan megújuló tartalommal és résztvevőkkel – szögezte le Korhecz.
Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntőbeszédében az emlékezésre fektette a hangsúlyt, mondván: „az emlékezés megkerülhetetlen helye lett az utóbbi esztendőkben a Népkert, az írótábor emlékműve, meg a városháza előtti parkocska, az író és a festő szobra”.
– Valahogy túltettük magunkat azon is, hogy egyszer csak összeroppant felettünk a mennybolt, s ezen a mozdulatlannak és békésnek hitt tájon is elkezdődtek a Crnjanski Miloš által oly szépen és fájdalmasan megörökített vándorlások; kibírtuk azt is, hogy nagy tiszai árvizek törtek ránk, ellenírótáborok vaddarazsainak mérges fullánkjai és másfajta mérges fullánkok meredeztek felénk. Legjobbjaink mindvégig itt voltak a gáton, ha kellett a barikádon, s védték a Magyarkanizsai Írótábort mindenféle gátszakadástól – mondta többek között Dudás.
Koncz István költő és Dobó Tihamér festő szobra előttPósa Károly, az írótábor szervezőbizottságának nevében köszöntötte az íróvendégeket és a jelenlévőket.
– Megszentelt helyen állunk, ahol minden magyarkanizsai egy kicsit otthon érzi magát. Két olyan személy szobránál, akik művészetünket és megmaradásunkat szimbolizálják – jelentette ki Pósa.
A folytatásban elmondta, hogy a Magyarkanizsai Írótábor többletet adott a vajdasági magyarságnak. Szavai szerint az írótábor a vitából és a közös gondolkodásból építkező szellemiséget jeleníti meg.
A Népkertben található emlékművet és a városháza előtti kettős szobrot a magyarkanizsai önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Írószövetség, a Fiatal Írók Szövetsége és az írótábor szervezőbizottságának a képviselői koszorúzták meg.
Az esti órákban a városháza nagytermében megtartott díszülésen hivatalosan is megnyílt az 59. Magyarkanizsai Írótábor. A szervezők nevében Tari István, a programbizottság elnöke és Milovan Miković köszöntötte az egybegyűlteket, továbbá felszólalt Nyilas Mihály polgármester, Lovas Ildikó, az MNT művelődési tanácsosa, dr. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Zachar Péter egyetemi tanár, Dagmara Lukowic, a Lengyel Köztársaság belgrádi nagykövetségének kulturális attaséja és Szentmártoni János. Fellépett Kátai Zoltán énekmondó.
Ma, csütörtök délelőtt 10 órai kezdettel a tábor munkájában résztvevő írók rendhagyó irodalomórákat tartanak a helyi és környékbeli diákoknak a József Attila könyvtárban. 16.30 órai kezdettel a Kálvárián kerül sor a Szemtől szemben elnevezésű közönségtalálkozóra, 18 órától a Dobó Tihamér Képtárban tárlatmegnyitó lesz, 19.30-kor pedig a könyvtárban lengyel íróvendégek lépnek fel.
