A próbatesztelés szombaton megtörtént, az igazi megmérettetés azonban június 18-án és 19-én várja a nyolcadikosokat, amikor anyanyelvből, majd pedig másnap matematikából tesznek kisérettségi vizsgát. Az eredményeket június 25-éig teszik közzé, majd ezt követően június 26-án és 27-én az iratkozók átadják kívánságlistájukat. A középiskolákba július 6-án és 7-én iratkoznak a tanulók. Az idén a záróvizsga egy fokkal nehezebb lesz, mint tavaly, mert a feladatok fele ismeretlen lesz.
Alig egy hónap maradt még a tanévből az általános iskolák végzősei számára. Túlnyomó többségük eldöntötte, mely iskolában folytatja tanulmányait, és már „csak” a pontgyűjtés, az eredmény javítása maradt hátra, ami lehetővé teszi az áhított szakra való bejutást. Az elmúlt hétvégén a mintegy 78 ezer nyolcadikos próbatesztelésen esett át, akik valamilyen oknál fogva lemaradtak, az előttünk álló szombaton pótolhatják mulasztásukat.
Az idén nem sokat változnak az iratkozási feltételek a tavalyihoz viszonyítva, amikor a korábbi felvételi vizsga helyett bevezették a kisérettségit. A kisérettségi vagy záróvizsga tehát kötelező az általános iskolai tanulmányok végén, és valamennyivel nehezebb lesz a tavalyinál, ugyanis a feladatok fele ismeretlen lesz. A tanulók 20-20 feladatot kell megoldjanak 2-2 óra alatt anyanyelvből és matematikából.
A nyolcadikos kisérettségizők a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban elért tanulmányi eredményük alapján kapják meg az iratkozáshoz szükséges pontok egy részét. Egészen pontosan: a tanuló hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban elért átlageredményét néggyel megszorozzák, így legfeljebb 60 pont szerezhető meg, amihez színkitűnő eredmény kell mind a három szóban forgó osztályban. Ezenkívül minden nyolcadikosnak záróvizsgát/kisérettségit kell tennie, melyen maximálisan 40 pontot szerezhet, vagyis 20-20-at anyanyelvből és matematikából. A kisérettségin bukás az idén sincs. Azok is, akik a záróvizsgán 0 pontot szereznek, beiratkozhatnak valamely középiskolába, ahol fennmarad hely, de csak akkor, ha kimentek a záróvizsgára. Ez alapján kiszámítható, hogy legfeljebb 100 pont gyűjthető be az általános iskolai tanulmányi eredmény és a záróvizsgán felmutatott tudás alapján, de ezenfelül is begyűjthetők külön pontok, melyekre a tanulók nemzetközi vagy köztársasági versenyen elért első három hely alapján jogosultak. Nemzetközi versenyen elért 1. helyezésért 20, másodikért 18, harmadikért pedig 14 pont jár. Köztársasági versenyen az iratkozni készülő nyolcadikosoknak az első helyért 8, a másodikért 6, a harmadikért pedig 4 pont jár.
Más elbírálásban részesülnek a művészeti vagy a tehetséggondozó iskolába iratkozó nyolcadikosok, akik a záróvizsga előtt (az iskolák határozzák meg az időpontot) képességvizsgán esnek át, s ezen el is bukhatnak.
A nyelvi gimnáziumokba iratkozók felvételi vizsgája két részből áll: anyanyelv és idegen nyelv, mindkettőből legtöbb 120 pont szerezhető meg. A vizsgát akkor tette le a jelölt, ha egyiken is, másikon is legalább 60 pontot teljesít. Az így szerzett pontokhoz hozzáadják az anyanyelvből vagy idegen nyelvből nemzetközi, vagy köztársasági versenyen elért eredmény alapján szerzett pontokat.
A matematikai gimnáziumokba, illetve osztályokba matematikából tesznek felvételi vizsgát a jelentkezők, melyen 240 pontot lehet elérni, a „belépő” pedig ennek fele, 120 pont. A nyolcadik osztályos korban, nemzetközi, vagy köztársasági versenyen elért első három helyezésért 120 pont jár.
A formatervezői művészeti középiskolába iratkozók felvételije három részből áll: rajz, festészet és szobrászat, mindhárom maximálisan 160 pontot hozhat a pályázónak, azaz összesen 480 pontot lehet szerezni, a bejutáshoz pedig 290 pont elengedhetetlen. Ezekben az iskolákban nem pontozzák a különböző versenyeken elért eredményeket.
A zenei és balettiskolákban kettővel szorozzák az általános iskola utolsó három osztályában elért eredményt, ami legfeljebb 30 pontot eredményezhet, és további 30 pontot hozhat az általános zene-, vagy balettiskolából (szintén utolsó három év) hozott eredmény, amit ugyancsak kettővel szoroznak. Azok a pályázók, akik nem fejezték be az alapfokú zenei, vagy balettképzést, a felvételi vizsga előtt különbözeti vizsgát tesznek, ami három részből áll, mindegyik 10 pontot hozhat, az iratkozáshoz szükséges minimum pedig 4 pont. A zenedék esetében tagozatoktól függően különbözik a pontozás. Az ének-hangszeres tagozatokon 200 pontot lehet szerezni szólóéneklésből vagy szóló zenélésből, a feltételt jelentő minimum 120 pont. Az ide jelentkezők még szolfézsből is meg kell mutassák a tudásukat, ami 100 pontot hozhat, de legalább 60-t meg kell szerezni a bejutáshoz. A többi tagozaton a felvételi három részből áll: szolfézs írásbeli és szóbeliből, valamint zeneelméletből. A pontok száma hasonló: mindegyiken 100-t lehet szerezni, de az iratkozáshoz minimum 60 pontot kell begyűjteni. Sem a zenedékben, sem a balettiskolákban nem veszik figyelembe az egyéb versenyeken szerzett helyezéseket.
Megmásított eredmények
Az általános iskolák hat százalékában másították meg a tanulók eredményét a tavalyi kisérettségi során. A napokban derült fény erre az adatra, melyet a fővárosi sajtó Žarko Obradović oktatási miniszterre hivatkozva hozott nyilvánosságra. A miniszter szavai szerint tavaly mintegy nyolcvan általános iskolában javították „föl” a teszteket értékelő tanárok a diákok eredményét. A visszaéléseket Novi Pazar, Leskovac, Kraljevo és Vranje városokban, illetve környékükön követték el. A miniszter arról nem nyilatkozott, hogyan büntetik az eredményhamisítókat, illetve hogyan veszik elejét annak, hogy az idén ne kerüljön sor hasonló cselekedetekre.
