A kishegyesi templom intim közegében nyitott lelkekből álló befogadókra talált Gryllus Dániel, Halmos Béla, Ferenczi György és a Rackajam Pál apostol című hangversenyük közreadásával. Bizonyítja ezt az is, hogy bibliai ihletettségű zenéjükből álló koncertjük záró részében értelmező közösségük kórusban énekelte a művészekkel a Pál apostol imája refrénjének sorait: ,,Dicsérjétek az Urat, minden népek, / Minden nemzetek dicsérjétek!”
Pál, aki keresztényüldözőből lett kereszténnyé és apostollá, életének utolsó tizenhat esztendejéből tizenhárom levelet ismerünk. Sumonyi Zoltán ebből a hatalmas életműből tizenkét verset írt, zenét Gryllus Dániel szerzett hozzá. Halmos Béla brácsás közreműködésével, Gryllus énekével és főhangszerével, a citerával a középpontban, Pál apostol címmel 1991-ben bemutatásra is került az azóta több százszor, Magyarországon és annak határain kívül is játszott hangverseny. Ferenczi György és a Rackajam muzsikusaival kiegészülve, huszonegyedik századi zenei benyomások kíséretében, a darab újabb változatát 2008 őszén játszották először, vajdasági közönségüknek pedig a kishegyesi Templomkoncert keretében adott hangverseny során első alkalommal. A több mint húsz éve megfogalmazott dalok, néhány éve új hangszerelésben hirdetik Pál apostol tanításait, azonban a tanok érvényessége ma is változatlan. Gryllus Dániel a Templomkoncert után lapunknak adott nyilatkozatában, rövid válaszadás formájában ekképpen fogalmazott Pál apostolnak a ma emberéhez szóló üzenetével kapcsolatban:
– Az elsődleges üzenetek között van a békesség és a szeretet hirdetése, egymás elviselése és eltűrése, egymás hibái és tulajdonságai tudomásul vételének szükségessége. Fontos, hogy aki erős a hitben, az ne bírálja, hanem segítse a hitben gyengét – fogalmazott Gryllus.
Kérdésünkre, miszerint Magyarország határain túl jelent-e többletfeladatot, másfajta hozzáállást zenei, művészi érzéseik, gondolataik megosztása befogadóikkal, Gryllus Dániel a következőt válaszolta:
– Amikor olyan magyarokkal találkozunk, akik nem a szűken vett országhatárokon belül élnek, ahol az anyanyelvünk esetlegesen valamiféle fenyegetettségben van, ott a mi munkánk is sokkal inkább felértékelődik, fontosabbá válik. A hallgatóságunk és a mi számunkra is. Ezeken a vidékeken fokozottabb a felelősségünk is, hiszen a muzsikánk olyan üzenetet hordoz nyelvében és lelkiségben is, ami ezeken a területeken nagyon fontos.
