2024. augusztus 16., péntek

Referenciafesztivállá nőtte ki magát

Csaknem nyolcvan alkotásban mutatkozik meg az idén az európai sokszínűség a szombaton kezdődött 19. palicsi filmfesztiválon
A Lifka-díjasok: Jean-Marc Barr francia színész és Zoran Simjanović szerb zeneszerző, illetve az Underground Spirit díjat kiérdemlő Joern Utkilen brit rendező, vendéglátóikkal

Az európai filmet ünnepelhetjük péntekig Palicson és Szabadkán. Azt a sokszínűséget, ami a sokféle országnak köszönhetően minket, európaiakat tesz gazdaggá a filmek világában is. Nyolc programrészben mintegy 80 alkotást láthatunk a szombaton kezdődött 19. Európai Filmek Fesztiválján.

Miután a palicsi Nyári színpadon megtartott megnyitóünnepségen Modest Dulić, Szabadka polgármestere köszöntötte a fesztivál résztvevőit, és mind a hozzánk érkezett vendégeknek, mind a nézőknek kellemes időtöltést kívánt, átadták az idei díjazottaknak az Underground Spirit díjat és a két Lifka Sándor-díjat. Az előbbit Joern Utkilen brit rendező kapta, aki nagyot vidult azon, hogy a díj elnevezése milyen hűen tükrözi a munkássága természetét. A Lifka Sándor-díjat a fesztiváltanács idén Jean-Marc Barr francia színésznek, rendezőnek, producernek és Zoran Simjanović szerb zeneszerzőnek ítélte oda.

Mira Furlant, a zsűri elnökét hatalmas üdvrivalgás fogadta a megnyitón (Molnár Edvárd felvétele)

Simjanović elmondta, nem szereti különösebben a díjakat, de ez az elismerés most kivételesen jól esik neki, mert egy csodás közösségtől kapja és egy csodás közösségbe, az eddigi Lifka-díjasok közé kerülhet. A másnapi sajtótájékoztatón azután kissé keserűbb hangnemet is megütött. Szerinte ugyanis nem sok értelme van manapság jó filmzenét írni, mert a világhálón hamar fellelhető lesz, és bárki ellophatja, ingyen felhasználhatja, koppinthatja, miközben a szerző mindebből nem lát hasznot. Mint mondta, a szerzői jogok miatt ma a filmzenével óriási gondok vannak. A vasárnapi sajtó-összejövetelen volt alkalom Jean-Marc Barrt is hosszabb ideig hallgatni.

Megtudtuk, hogy válogatós színésszé
című film nemzetközi sikere tette. Ezután határozta el, hogy csak olyan filmekben vállal szerepet – legyen az akár csak egy kisebb szerep is –, amelyben kihívást talál, enélkül nem is akar dolgozni.

Szeret minél önállóbb, függetlenebb lenni, ezért is fordult szívesen a független filmek felé, játszott például tunéziai filmben is, de láthattuk a Praktični vodič kroz Beograd sa pevanjem i plakanjem című szerb–német–francia filmben is. Rendezőként a kísérletezés embere, s mint mondta, olyan filmeket készít, amellyel kockázatot vállal, mert eltér a hollywoodi filmek mintájától.

– Ha nincs kockázat, nem is éri meg filmeket készíteni. Én úgy rendeztem be az életem, hogy tudjak kockázatot vállalni. Nincs feleségem, nincs gyerekem. Most Franciaországban élek. Lehetőségem adódott eljönni Amerikából Franciaországba, és foglalkozhatok az európai kultúrával, de van Kaliforniában egy házam, oda bármikor visszamehetek, ha úgy alakul – mondta Barr.

A versenyfilmek szelektora az idén is Nikolaj Nikitin orosz kritikus, aki 14 alkotást választott megmérettetésre.

– A fesztivál nyitófilmje, a magyar Csak a szél című alkotás is bizonyítja, hogy a legaktuálisabb témákkal foglalkozunk. Fliegauf Bence filmje a rasszizmusról szól, de a versenyprogramban lesz még olyan alkotás, amelyik az idegengyűlöletet állítja a középpontba, megmutatva például azt is, hogy az ember meg tud maradni jónak az őt körülvevő gyűlölet ellenére is. Nagyon aktuális, nagyon kozmopolita például a svéd filmgyártás is, s erről most meg is győződhetünk, hiszen a fesztiválon külön programrészt idén az új svéd filmek kaptak – mondta Nikitin, aki szerint a fiatal filmesek is jó filmeket csinálnak.

Ezt a véleményt osztotta Petar Mitrić, a Párhuzamok és ütközések programrész szelektora is.

– A válogatásban az volt a mérvadó, hogy elsősorban fiatal rendezők műveit mutassuk be. Nehéz időket élünk a filmgyártásban, nehéz filmet csinálni, még nehezebb első filmet készíteni, mégis sok jó elsőfilmes akad – hallottuk a szelektortól.

A fesztivál sokszínű programjai mellett arról is hallhattunk, hogy a rendezvény technikailag is fejlődik. Miroslav Mogorović, a fesztivál programigazgatója arról számolt be, hogy az idén egy új technikai megoldásnak köszönhetően már a technikailag drágább filmeket is be tudják mutatni, és igyekeznek technikailag még felszereltebbé tenni a fesztivált. Azt a fesztivált, ami szerinte immár referenciafesztivál lehet.

– A palicsi filmfesztiválon láthatjuk, amit az európai filmgyártásban elértünk az előző évben. Fontos filmeket mutatunk be, van néhány olyan alkotás is, amelyet itt mutatnak be először.

Aki kíváncsi minderre, az péntekig tekintheti meg az európai filmeket. Ma például Szabadkán 16 órától két svéd alkotást nézhetünk meg a Szabadegyetem amfiteátrumában, 16.30-tól a Jadran színpadon egy román filmet láthatunk, a Lifka Sándor Art moziban egy német–svájci dokumentumfilmet, 18 órától a Szabadegyetem amfiteátrumában két magyar alkotást, a Jadran színpadon pedig 18.30-tól cseh–német produkciót vetítenek. Ha kilátogatunk Palicsra, akkor pedig 21 órától láthatjuk a szabadtéri színpadon a versenyprogramban a Léna című holland-belga filmet, ugyanitt 23 órától Az én testvérem az ördög című brit alkotást. A Vigadóban 21.30 órától ugyancsak egy brit film forog, amelyet 23 órától ezen a helyszínen szintén brit alkotások követnek: Joern Utkilen hat rövidfilmje lesz látható.