A kedvezőtlen népszaporulati mutatókkal magyarázható, hogy a diákok létszáma a vajdasági iskolákban továbbra is, mondhatni folyamatosan csökken. A tartományi szervek tavalyi tanévre vonatkozó adatai szerint – melyet tegnap vitatott meg a képviselőház oktatási bizottsága –, az általános iskolákba 1831-gyel (1,17 százalék), míg a középiskolákba 744-nel (1 százalék) kevesebb tanuló jár, azaz 154 214 gyermeket ölelt fel a kötelező általános iskolai tanítás, és 72 106-an folytattak középiskolai tanulmányokat. A kész tényekkel már évek óta szembe kell nézni, így sokkal inkább az tűnt föl, hogy vannak környezetek, melyekben a nemzeti közösségek tagjai nem részesülnek anyanyelvi „pótoktatásban”, azaz nem igénylik, és nem szervezik meg számukra az anyanyelvoktatást a nemzeti kultúra alapjaival kiegészítve. A 2011/12-es tanévben a tartomány területén egyetlen diák sem fejezte ki óhaját, hogy középiskolai tanulmányai mellett tanulná a magyar nyelv a nemzeti kultúra elemeivel elnevezésű tantárgyat, legalábbis az iskolák adatai erre utalnak. Az oktatási bizottság tagjai szerint is furcsállható ez az eredmény, és szerintük nagyobb odafigyelést, nem kevésbé biztos anyagi fedezetet kellene megteremteni ahhoz, hogy az oktatási intézmények „ne hanyagolják el” a nem anyanyelvükön tanuló diákoknak az alapvető nemzeti ismereteket biztosító tantárgy megszervezését.
A magyar ajkú gyermekek általános iskolai anyanyelvi beiskolázása csaknem megfelel a lakosság összlétszámában betöltött arányának – állapította meg Branimir Andrić oktatásügyi segédtitkár az ülésen, és szavait az adatok is alátámasztják. Huszonhét önkormányzat hetvenhat általános iskolájában 15 575 diák tanul magyar nyelven (235 diákkal kevesebb, 1,49 százalékos csökkenés az egy tanévvel korábbi állapothoz viszonyítva), akik közül 14 820-an magyar nemzetiségűek – ami 0,12 százalékkal több, mint az előző tanévben. Kevésbé kedvező hír azonban, hogy további 3710 magyar ajkú diák (20,02 százalék) nem anyanyelvén folytatja általános iskolai tanulmányait, közülük 3681-en (a magyar ajkú általános iskolások 19,87 százaléka) szerb nyelvű tagozaton tanulnak. Az elmúlt tanévben tehát összesen 18 530 magyar nemzetiségű tanulót jegyeztek, ami 387-tel (2,05 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban.
A tartomány középiskoláiban összesen 72 106 tanulót jegyeznek, akiknek zöme: 52 371 szakközépiskolában tanul, 14 779-en választották a gimnáziumot. A diákok nemzeti hovatartozását illetően: 54 015-en szerb, 8763-an magyar, 1576 horvát, 1551 szlovák, 770 román ajkú. Szerb tagozaton 53 985-en folytatták tanulmányukat, akiknek 83,6 százaléka szerb ajkú, 2109 magyar (3,27 százalék), 1481 horvát (2,29 százalék), 1670 montenegrói (2,59 százalék), 1181 szlovák (1,82 százalék), 678 roma (1,05 százalék) stb. Magyar nyelvű középiskolai oktatást 12 önkormányzat 38 tanintézményében szerveztek az elmúlt tanévben, ahol 8763 magyar ajkú diák tanult, ez az össz vajdasági tanulói létszám 12,15 százaléka, és 83-mal több, mint egy évvel korábban, azaz 0,96 százalékos növekedést jelent. Más szóval a 8763 magyar ajkú diák közül 6650 (75,89 százalék) tanult anyanyelvén, ami 156 fővel több (1,07 százalékos növekedés) az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg szerb nyelven 74-gyel kevesebb diák folytatta tanulmányait, de így is 2109 magyar nemzetiségű diákot jegyeztek a szerb tagozatokon, ami a magyar nemzetiségű középiskolások 24,07 százaléka.
Bizalomgerjesztők a diákok továbbtanulási kedvét jelző adatok, eszerint a 2010/11-es tanévben végzett 2090 magyar ajkú nyolcadikos közül 1989 (95,17 százalék) folytatta tanulmányait középfokon anyanyelvén, ami csaknem 2 százalékos javulás az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Területileg legtöbb magyar ajkú középiskolás Szabadkán van: 2516, Zentán 1023, Újvidéken 804, Topolyán 758, Nagybecskereken 594, Óbecsén 565, Adán 451, Magyarkanizsán 454, Zomborban 300, Nagykikindán pedig 173 magyar ajkú diák tanul.
