Minden helytörténetíróban elevenen él a lokálpatriotizmus, az önzetlen ragaszkodás a szülőföldhöz, a szülőfalu közösségéhez. Ha nem így lenne, bizonyosan nem született volna ennyi helytörténeti monográfia, mint amennyi az utóbbi években, évtizedekben Vajdaságban napvilágot látott.
Dobai József (1927–2009) Torda krónikása volt, egész életén át gyűjtötte Torda múltjának dokumentumait, adatait, melyet aztán három kötetben adott közre, 1989-ben, 1990-ben és 1998-ban. Ezeket egészítette ki a 2003-ban megjelent Torda jubileumai című kiadvány. Az újvidéki Forum Könyvkiadó által a napokban új kötet látott napvilágot Torda krónikája címmel, mely válogatás a néhai helytörténész köteteiből, képanyaga pedig egy újabb gyűjtés eredménye. A könyv bevezető soraiban Németh Ferenc, a kiadó igazgató-főszerkesztője megállapítja: „Mindazt, amire a tordaiak mai nemzedéke büszke lehet, azt Dobai József gondosan dokumentálta. Amit Torda múltjáról illik és kell is tudni, ő foglalta össze. Az egyházi élet fejlődésétől a közoktatás történetéig. Úgy is mondhatnám, hogy e falu múltjának gyöngyszemeit, kincseit ő ragadta el az enyészettől, a jövő nemzedékek okulására. (...) Munkái bizonyítják, hogy annak a helységnek, amelynek van múltja – jövője is lesz. Egyben azt is sugallják, hogy múltunk, művelődéstörténetünk nem mögöttünk van, hanem alattunk: szilárd alapként építkezhetnünk rá.”
A kemény fedeles, 130 oldalas kötet recenzense Dobai János, a fényképeket válogatta és a szöveget gondozta Gyarmati József.
