Csernik Előd plakátja
Negyvenöt pályamű érkezett a Gion Nándor Szépirodalmi Pályázatra, és huszonegy az azonos nevet viselő műfordítói pályázatra. A Vajdaságban élő szerzők mellett a pályázatra magyarországi (budapesti, dabasi, paksi, győri, szentmártonkátai, pusztaszeri) és felvidéki (pozsonyi) szerzők is jelentkeztek. A Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiájában kiemelt jelentőségű pályázatot a szenttamási Gion Nándor Emlékház és az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet hozta létre, és az MNT anyagi hozzájárulásával bonyolítja le.
Közösségünk „legfiatalabb” irodalmi pályázatát a Forum Könyvkiadó és a Gion Nándor Emlékház hirdeti meg, és ez a két intézmény áll a pályázat szabályzatának kidolgozása mögött is, melyet az idén, február elsején, az író születésnapján az emlékházban hirdettek meg. A szépirodalmi pályázat célja a magyar irodalom és szellemiség gazdagítása, új művek írásának serkentése, a gioni irodalmi diskurzusok továbbéltetése. A szabályzat szerint minden harmadik évben (2011-től számítva) regénypályázatot hirdetnek az életvitelszerűen Szerbiában élő magyar írók részére, minden harmadik évben (2012-től számítva) ifjúsági regénypályázatot az életvitelszerűen Szerbiában élő magyar írók részére és novellapályázatot minden évben (2012-től számítva) a Kárpát-medencei magyar írók részére. A díjnyertes regényeket és a novellaantológiákat a Forum Könyvkiadó megjelenteti.
Németh Ferenc, a kiadó igazgató-főszerkesztője örömmel nyugtázta, hogy a pályázatok élénk érdeklődést váltottak ki irodalmi berkekben. Mint leszögezte, a pályázattal ösztönzést kapott a novellairodalom, és felerősödni látszik az utóbbi egy-két évtizedben megtorpanni látszó műfordítás-irodalom is.
– A Forum Könyvkiadó mindig nyitott volt minden olyan irodalmi megmozdulás iránt, ami arra irányult, hogy tehetségeket kutassunk fel a vajdasági magyar irodalomban, és adjunk megnyilatkozási lehetőséget azoknak, akik már bizonyítottak. Ez fontos nemcsak azért, mert a kulturális stratégia kiemelt feladatként jelöli meg a Forum kiadó és a Gion-ház ilyen irányú együttműködését, amely most indul be, és reményeink szerint hagyományos lesz – szögezte le Németh Ferenc. – Mi a kivitelező szerepét vállaltuk fel, azzal, hogy a novellákat, csakúgy a műfordításokat kötetben jelentetjük meg. Mivel várhatólag kontinuitásban jelennek majd meg a pályázat eredményeként a kötetek, ezért felismerhető fedőlapot dolgozunk ki, mely tükrözni fogja a Gion-kötődést. A kötet reményeim szerint még az idén napvilágot lát.
A gioni szellemi hagyaték ápolása céljából hirdetett meg Szenttamás önkormányzata és a Gion Nándor Emlékház a 2012-es műfordítói pályázatot, melyről Horváth Futó Hargita egyetemi tanárt kérdeztük, aki az ugyancsak szenttamási Németh Dezsővel a pályázat, egyáltalán a Gion-hagyaték ápolásának ügyén dolgozik, nem túlzás azt mondani: fáradhatatlanul.
– A szerb olvasók Gion Nándor Virágos katona című regényét, az Ezen az oldalon novelláskötetet, az Engem nem úgy hívnak című regényt és néhány novellát olvashatnak az anyanyelvükön. Az író szövegeit a hetvenes években kezdték el fordítani. Negyven év alatt tizenkét nyelven huszonnyolc átültetése keletkezett, ezek közül tizenegy teljes kötetnek, a többi egy-egy novellájának és a vele készített interjúnak a fordítása. Művei szerb, lengyel, bosnyák, ruszin, szlovén, szlovák, eszperantó, német, francia, észt, horvát és angol nyelven olvashatók. Az újvidéki Bölcsészettudományi Karon fordítási kurzust is vezetek, és fontosnak tartom, hogy Gion művei az átültetés aktusával egy másik befogadó kultúra részévé is váljanak, ezért hirdettük meg a szenttamási önkormányzat anyagi támogatásával a Gion Nándor Szépirodalmi Pályázattal párhuzamosan a műfordítói pályázatot is. Gion Nándor műveinek fordításai nyelvi transzformáción keresztül közvetítik a magyar kultúrát több mint tíz másik kultúrában élő befogadó számára. A Gion-művek lefordításának és újrakiadásának máig tartó igénye arra enged következtetni, hogy ezek a szépirodalmi alkotások a magyar és más kultúrában élő olvasóknak is igen széles körét képesek megszólítani, s ezt az olvasói kört szerettük volna mi is bővíteni ezekkel a pályázatokkal – mondta Horváth Futó Hargita.
– A pályázatokat február elsején, az író születésnapján hirdettük meg. A községi vezetés, az akkori és a jelenlegi polgármester, Branko Gajin és Zoran Mladenović, fontosnak tartják a szerb és a magyar kultúra Gion-műveken keresztüli érintkezését, és segítettek a pályázat lebonyolításában. A műfordítói pályázaton az újvidéki Bölcsészettudományi Kar, a belgrádi Filológiai Kar Magyar Tanszékének és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanárai és hallgatói is partnereink voltak. A zsűri jónak találta a beérkezett fordításokat, s azt javasolta, hogy kisebb javításokkal mindegyik jelenjen meg az antológiában – mondta Németh Dezső.
A bírálóbizottságok jegyzőkönyvei a Gion Nándor Emlékház honlapján (gionnandoremlekhaz.org) olvashatók. A díjkiosztási ünnepségre július 27-én, a vajdasági magyar irodalom napján kerül sor a Gion Nándor Emlékházban Szenttamáson.
A Gion Nándor Szépirodalmi és Műfordítói Pályázat díjazottjai
A novellapályázaton az első díjat Kovács Jolánka (Muzslya), a második díjat Sziveri Móra Regina (Szabadka), a harmadik díjat pedig a győri Balogh Gábornak ítélte oda az Elek Tibor, dr. Hózsa Éva, dr. Toldi Éva, Mezei Kinga és Tóth Barnabás összetételű bírálóbizottság. Megjelentetésre javasolják Balázs Attila (Budapest), Benedek Miklós (Feketics), Csík Mónika (Kispiac), Hernyák Zsóka (Szabadka), Kocsis Lenke (Kupuszina), Mohácsi Zoltán (Budapest), Pruzsinszky Sándor (Budapest), Száz Pál (Pozsony) és egy dabasi szerző írását.
A műfordítói pályázaton mindhárom helyet ketten osztják: első díj Kovács Jolánka (Muzslya) és Utasi Anikó (Újvidék), második helyezés Boross László (Szenttamás) és Ivana Ristov (Belgrád), harmadik díj Buljanović Sandra (Belgrád) és Pásztor Sándor (Újvidék).
A zsűri tagjai, dr. Draginja Ramadanski, dr. Sinkovics Cindori Mária, dr. Andrić Edit és dr. Francišković Dragana, megjelentetésre javasolják Kristina Pejanović (Belgrád), Pénzes Etelka (Debelyacsa), Munjin Szokola Erika, Đorđević Ilona és Popović Аnita (Szenttamás), Hallai Hajnalka (Szilágyi), Jakovljević Anna (Ada), Bakos Erika (Muzslya), Basity Palkovity Gréta (Szabadka), Csonek László és Bukvić Biljana (Szenttamás), Tóth Tímea(Törökkanizsa), Romoda Renáta (Óbecse), Tomik Larisza (Topolya) és Bera Izabella (Zenta) műfordítását.
