Ifj. Novák Mihály fotográfus a magyar fotográfia napjához egy különleges fényképkiállítással járult hozzá, melyet Szabadkán, a Hét Nap hetilap szerkesztőségében nyitott meg Szalai Attila karikaturista. A történelmi eljárással készült fényképekről szólva Szalai elmondta, először 1840. augusztus 29-én mutattak be két nyilvános eseményen készült fényképet, amely Vállas Antal nevéhez fűződik. Az élethű képek alkotása sokáig titok volt, egészen addig, amíg a Francia Tudományos Akadémia és a Képzőművészeti Akadémia megvásárolták a találmányt, és egy együttes ülésen a fényképkészítő eljárás minden részletét nyilvánosságra hozták. Szalai még hozzátette, ez a nap jó alkalom arra, hogy a társadalom figyelmét a fotókultúrára és fotótörténeti értékekre irányítsuk.
Novák kiállított fényképei cianotípia-, Van Dyke- és lumigram technikával készültek, melyről maga a fotók készítője mesélt bővebben.
– A magyar fotográfia napját immár kilenc éve ünneplik meg Magyarországon, Szlovákiában, Erdélyben és Vajdaságban, mi pedig Szalai Attila kollégámmal egy kamarakiállítással készültünk erre a napra. Ezek történeti, azaz az 1800-as évek fotóeljárásai alapján készült fényképek. A Van Dyke-eljárás barna tónusú fotókat eredményez, a cianotípia kéket, a lumigram-fényképek pedig fényérzékeny fotópapírra helyezett tárgyak megvilágításával készülnek. A Van Dyke- és a cianotípia- fotók klasszikus módon, napon süttetve készülnek. A negatívról a fotót átviszem egy A4-es méretű fóliára, vagyis egy átlátszó felnagyított negatívot készítek, az érzékenyített akvarellpapírra ráhelyezem a fóliát, üveglap közé szorítom őket, és nagyjából tíz percig hagyom, hogy süsse a nap, majd a megfelelő vegyszerbe teszem a fotópapírt. Az akvarellpapírra felviszem az fotoemulziót, vagyis a cianotípiát, amely vassót is tartalmaz, és ettől kékesek lesznek a képek, a Van Dyke esetében pedig ezüst-nitrátot tartalmazó vegyszer szükséges, hogy barnás legyen a kép. A fényérzékeny fotópapírra vetített tárgyakat pedig megvilágítom, ami végül nyomot hagy a fotón – tudtuk meg Novák Mihálytól, aki az elmúlt években elsősorban a lomográfiával foglalkozott behatóbban. Mint mondta, a művészeknek vannak korszakaik, és meglehet a lomográfia után az archaikus eljárás művelése is egy újabb korszakot jelent majd az életében, mely nagy kihívás számára, és még csak az alapokkal ismerkedik ő maga is, de szeretne idővel valóban belemélyedni az ilyen jellegű képek készítésébe.
Az archaikus eljárással készült mintegy tizenöt fénykép a következő két hónapban, mindennap 8 és 14 óra között tekinthető meg az új városháza hatodik emeletén.
