Az új tanév új tanszékvezetővel kezdődik az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékén. Dr. Láncz Irén helyét dr. Csányi Erzsébet foglalta el a vajdasági magyarság életében jelentős szerepet betöltő, magyar tanárképző tanszék élén. A tudományos utánpótlás nevelésének terén jelentős munkát végző Csányi tanárnőt ezúttal új tisztsége és az előttünk álló tanév okán kérdeztük.
Mit tart a három évre szóló megbízatása fő feladatainak?
– Legfőbb feladatunk az általunk nyújtott oktatás és képzés színvonalának növelése, afejlődésorientált szemlélet bevezetése, a hallgatói létszám növelése, a bölcsészkaron és az egész univerzitáson belül, sőt, a vajdasági felsőoktatási és tudományos közéletben betölteni azt a missziós szerepet, amelyet a Magyar Tanszéktől mindig is elvárt a világ, értékteremtő programokkal kohéziós erővé válni, valamint az Újvidéki Egyetem kétnyelvű egyetemi modelljét fejleszteni új magyar tannyelvű tanulmányi szakokkal, kurzusokkal. Tevékenységünk formáit az alap-, mester- és doktori stúdiumok, a tanári szemináriumok, a tudományos konferenciák, versenyek, előadások megszervezése, meghirdetése és lebonyolítása, a kiadói tevékenység (könyvek, folyóiratok) és a tudományos projektumok megvalósítása képezik.
Elégedett-e a tanszék a hallgatók számával, és mit tehet a stúdium népszerűsítése érdekében?
– Nem lehetünk túl elégedettek, hiszen a 25-ös keretet nem töltöttük ki, az első évfolyamra 22-en iratkoztak be. Meg kell reformálnunk az órarendet, és kiharcolnunk a jobb teremhasználati feltételeket az oktatási színvonal alapkritériumaként. Új káderek felvételéért is küzdenünk kell, új tanulmányi szakirányokat is kidolgozhatnánk, és felkínálhatnánk, hisz jövőre indul az újabb akkreditációs ciklus, amikor változtathatunk a meglévő programon. Alkalmazkodnunk kell az elvárásokhoz, és figyelnünk a munkaerő-piaci mozgásokat. Ennek érdekében nyitottnak és kommunikatívnak kell lennünk, méghozzá a magyar tannyelvet alkalmazva és fejlesztve, amire a mai információs társadalomban óriási lehetőségek kínálkoznak.
Újvidék megtartotta-e, illetve visszaszerezte-eegykori vonzerejét az egyetemi hallgatók körében? Magyarán: szívesen tanulnak-e itt a vajdasági magyar fiatalok (a tanszéken és azonkívül is), vagy túl drága, túl rideg éstávlattalan számukra ez az igen megváltozott város, esetleg szívesebben választanak olcsóbb, elhelyezkedési lehetőséggel is kecsegtető környezetet tanulmányaik színhelyéül?
– Újvidék Duna-parti egyetemi campusa rendkívül vonzó világot kínál a fiataloknak, és ha nemsokára megnyitják az új rektorátust az éjjel-nappal nyitva tartó könyvtárral és olvasóteremmel, akkor igazán 21. századi környezetben érezhetjük magunkat. Tény, hogy a városban megbolydultak a népességi arányok, de jó szervezéssel elérhetnénk, hogy ismét legyen hasonlóan intenzív és méltó művelődési élet – magyar szereplőkkel és magyar nyelven is, mint hajdanán. Az Európa Kollégium pedig különösen nagy változást fog hozni, ha egyszer elkészül.
Mit hozott a bolognai felsőoktatási rendszer a vajdasági magyar tanári képzésben? Javított az oktatás minőségén, növelte-e a hallgatók tudását/felkészültségét vagy tanulmányi eredményességét?Sikerült-e a hallgatói mobilitást előremozdítani?
– A bolognai kurzusrendszer változatosabbá tette a hallgató tanrendjét, van némi variálási lehetőség, és lerövidült a tanulmányi idő, nem húzódnak el annyi évre a stúdiumok, mint régen. Jönnek hozzánk cserediákok, a mieink viszont nemigen mennek külföldre, mert eddig nem lehetett elismertetni az ott letett vizsgákat. Talán ezután változás lesz e téren.
Az alapstúdiumon túl milyen lehetőség van a továbbtanulásra a tanszéken? Milyen tapasztalatokról számolhat be a mester-, illetve a doktoranduszképzésben?
– A mesterképzés első szemeszterében órák vannak, a másodikban diplomadolgozat-írás és konzultációk. A mesterképzésre 15 ingyenes és 10 költségtérítéses hallgatói hely van. Általában mindenki igyekszik ezt a fokozatot is megszerezni, mert csak így taníthat középiskolában. Véleményünk szerint jobb lenne egy egységes ötéves képzés, lehet, hogy ilyen irányban történnek majd változások. A doktori iskolánk is működik, de sok hallgatónk inkább külföldre iratkozik, mert éppen ezen a szinten látják értelmét a hallgatói mobilitásnak.
A tanárképzésen túl milyen feladatokat kell mégfelvállalnia a tanszéknek, a tanszéken dolgozóknak?
– Az Újvidéki Egyetem 14 kara közül 5 karon folyik magyar tannyelvű oktatás. Ezeket a szegmenseket nekünk kellene összefognunk, átgondolnunk, és megkeresni a fejlesztési lehetőségeket. Legelőször is a Bölcsészkaron kell összefognunk közös programokkal a magyar ajkú hallgatókat és tanárokat, majd a többi kar hallgatóit is ide kellene vonzanunk. Tavaszra például meghirdetjük az esszéíróversenyt, nyitott pályázási lehetőséggel. Intenzív együttműködést kell kialakítanunk a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karral. Ennek érdekében október 26-án megtartjuk az I. egyetemista szónokversenyt, ez lesz a tanítóképzősök és a magyar szakosok első közös vetélkedője itt Újvidéken.
