A diplomahonosítás legtöbb esetben megoldható, ehhez a külföldön szerzett oklevélen szereplő szak itteni megfelelőjét kell megtalálni az illetékes egyetemen. Szlivka Gabriella 2011-ben Igalón, Montenegróban szerzett szakképzett gyógytornász BSc diplomát, amelynek honosítását a kragujevaci egyetemen végezte el.
– Ez a folyamat abból állt, hogy először is át kellett nyújtanom egy kérvényt, hogy honosítani szeretném a diplomámat, amelyhez természetesen mellékelnem kellett a diplomám eredeti példányát, eredeti tantervet az oktatás programmenetéről, eredeti példányt a letett vizsgákról és a szemeszterenkénti kreditpontokról, az eredeti középiskolás diplomát és a diplomamunkám eredeti példányát, emellett mindenből mellékelnem kellett három hitelesített fénymásolatot, kivéve a diplomamunkát. Jelentkezésemhez csatolnom kellett a befizetőlapot, amellyel igazolni tudtam, hogy befizettem az ezzel járó adót az ország részére. E nélkül el sem fogadták volna a kérvényemet. A papírokat nem kellett lefordíttatni. A kérvényt a vele járó papírokkal 2012. 09. 07-én adtam át. Ez nem járt semmi nehézséggel, személyesen elvittem mindent, ami szükséges, de postán is el lehetett küldeni. Maga a honosítás 2012. 10. 25-én született meg, de csak november 1-je után vehettem át, mivel várnom kellett az intézmény igazgatójának aláírására. Magában az eljárásban számomra nem volt semmi nehézség vagy buktató, egyedül csak annyi, hogy sok volt a fénymásolnivaló, illetve az összeg, amit be kellett fizetni, meg persze a várakozás. A honosítás 30 000 dinárba került, amit részletekben is lehetett fizetni, az adminisztrációs illeték pedig 8810 dinár volt. Segítség anyagi téren az említett részletfizetési lehetőség volt, és a Szekeres László Alapítvány által meghirdetett diplomahonosítási pályázat, amely révén lehetőséget kaptunk, hogy visszatérítsék az összeget. Beadtam a szükséges papírokat a jelentkezéshez és a befizetőlapokat, az eredményt még várom – mondta el Gabriella.
Ágyas Réka a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete mesterképzésében vett részt, diplomás szociológus végzettséget szerezett. Az alapképzést is Magyarországon végezte el, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, szintén szociológia szakon, de természetesen csak a mesterképzéses diplomáját honosította.
– Gördülékenyen ment a folyamat. Az Újvidéki Egyetemen honosítottam, a weboldalon részletes tájékoztató van azzal kapcsolatban, hogy mely papírok szükségesek (azt is jelezik, hogy amennyiben nem rendelkezik a kérelmező a feltüntetett papírokkal, akkor lehetősége van ezeket más papírokkal is igazolni). Ennek értelmében minden papírt összegyűjtöttem, és személyes leadtam. Semmi hiánypótlást nem kért az egyetem, tehát valóban csak azok a papírok kellenek, amelyek a honlapon olvashatóak is. Augusztus közepén adtam át a papírokat, és október közepén kaptam az értesítést, hogy lezárult a folyamat. Különbözeti vizsgákat sem kell tennem. Azt kihangsúlyoznám, hogy a BCE Europass diplomát állít ki. A mesterdiploma honosítási költsége 59 000 dinárba került. Az anyagiakat úgy oldottam meg, hogy már egyetemi éveim alatt az ösztöndíjamból félreraktam egy bizonyos összeget, hogy meg tudjam valósítani a diplomahonosítást, ugyanis tisztában voltam vele, hogy ez nem lesz olcsó mulatság, majd pályáztam a Szekeres László Alapítványnál is a diplomahonosítási költségek megtérítésére – hallottuk Rékától, aki mindig is azt tervezte, hogy itthon próbál érvényesülni. Jelenleg Zomborban dolgozik, három középiskolában: a gimnáziumban, az egészségügyi és műszaki középiskolában. Szociológiát, alkotmányt és polgárjogot, valamint filozófiát tanít.
Nem egyszerű helyzetbe került azonban Gyurik Melinda, amikor honosítani szerette volna a magyarországi oklevelét: az érettségi után elvégzett három és fél éves képzés után ugyanis olyan dokumentumot kapott, amit Magyarország elismer főiskolai oklevélnek – annak ellenére, hogy a képzés nem kimondottan felsőoktatási intézményben történt –, Szerbiában viszont, mivel ilyen képzés nálunk nem létezik, visszaminősítették középiskolai végzettségnek. Mint Melinda elmondta, 2007-ben, amikor a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban elvégezte a könyv- és papírrestaurátor szakot, érdeklődni kezdett a honosítást illetően, s végül a tartományi titkárság középiskolai végzettségnek minősítette az oklevélét, egyrészt mert nem kimondottan felsőoktatási intézményben szerezte, másrészt pedig mert Szerbiában nincs ilyen szakirány. Ez utóbbi miatt, mert Szerbiában nem létezik ilyen szakirány, Melindát például a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál egyszerűen egy teljesen más szakemberként, grafikai dizájnerként dokumentálták. Melinda ma munkanélküli, az oklevelével nem tud a szakmájában elhelyezkedni. Elmondta, hogy több múzeumban, könyvtárban, levéltárban is járt munkalehetőség után érdeklődni, de mivel a Magyarországon főiskolai értékű képzésben megszerzett oklevelét itt középiskolai értékű képzésnek minősítették, ezek az intézmények – noha szakemberekre szükségük lenne – nem tudják alkalmazni, mert a restaurátori munkahelyen csak egyetemi végzettségű dolgozót alkalmazhatnak. Így Melinda szerint az lenne a megoldás, ha befejezné az egyetemen a restaurátori képzést, ám ez öt évbe telne, amire a három és fél éves képzés után Melinda akkor nem vállalkozott, s mivel az egyetemi képzésnek anyagi vonzata is van, ha tervezi is az egyetemi tanulmányokat, nem tudja, mikor valósíthatná meg.
Az oklevelekkel nem csak akkor adódhat probléma, ha külföldit kell itthon honosítani. Országon belül is adódhatnak gondok, ugyanis nálunk a szakmák hivatalos regiszteréből hiányoznak bizonyos végzettségek elnevezései. A Felsőoktatási Nemzeti Tanács éppen ezért szeretné összehangolni az okleveleken szereplő végzettségeket a szakmák elnevezésével, s erről a jövő év elején eljuttat egy javaslatot az oktatási minisztériumnak. Ezzel mintegy 60 ezer hallgató problémája oldódhatna meg, akik olyan bolognai oklevelet kaptak, amelyen olyan végzettség szerepel, amely nem található meg a szakmák hivatalos regiszterében. A végső cél az, hogy ezek a szakemberek is beilleszthetők legyenek a munkaerőpiacra.
2008-tól kezdve négy ízben tudott pályázatot kiírni diplomahonosítási támogatásra a Szekeres László Alapítvány, s ez idő alatt 586 pályázójuk volt – tudtuk meg Józsa Lászlótól, az alapítvány elnökétől, aki elmondta azt is, hogy idén 89 pályázójuk volt, s mivel több volt a pályázó, mint az alapítvány rendelkezésére álló összeg, ezért 80 százalékos résztámogatást tudnak biztosítani. Az idén az igényekhez, a beérkezett és elfogadható pályázatokhoz képest 80 százaléknyi keretük van, ezúttal tehát ennyi anyagi támogatással tudnak hozzájárulni a honosítási költségek utólagos megtérítéséhez. Az alapítvány továbbra is igyekszik támogatni a diplomahonosítókat, és ezért továbbra is keresik ehhez az anyagi lehetőségeket, támogatásért fordulnak a magyarországi kormányzati szervekhez és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez is.
