– 20 év után az idén sikerült Verbászon magyar óvodai csoportot indítani, s ez talán egy kifutási lehetőséget is ad arra, hogy egy picivel több elsős iratkozzon be magyar nyelven a kúlai Petőfi Brigád Általános Iskolába, ahol működik magyar osztály. Nem hiszen, hogy addig el lehet rugaszkodni, hogy Verbászon meginduljon a magyar tannyelvű oktatás, de egyáltalán nem lényegtelen, hogy a kúlai iskolában hány magyar elsős lesz, és hogy az iskolabuszprogram révén hánnyal tudjuk szaporítani ott a magyar elsősök számát. A kúlai iskolába három helyszínről is érkeznek diákok. Azt a koncepciót szeretnénk megvalósítani, hogy egy ésszerű hálózat mentén megőrizzük a magyar oktatást, és segítsük a diákok eljuttatását az iskolákba – mondta el Joó Horti Lívia, a Magyar Nemzeti Tanács közoktatási bizottságának elnöke, amikor összegeztük az idei közoktatási történéseket.
– Az is lényeges, hogy mintegy 100 óvónő részére szerveztünk olyan nemzettudatot erősítő képzést, amelyen megszerzett ismeretek rendkívül lényeges tartalmakkal gazdagítanák az óvodai oktatás-nevelést. Népi játékok, mondókák, énekek, tánc – fontos, hogy ebben is megjelenjenek a magyar tartalmak. A vegyes csoportokban is éppúgy lényeges ez, mint a magyar nyelvű csoportban.
– Ami a beiskolázást illeti, azzal kellett szembesülni, hogy bizony kevesen vagyunk. Valószínűleg ez a tendencia nem állítható meg, helyenként változhatnak az arányok, de hogy újra elérjük a közel kétezres számot az elsősöknél, az sajnos már nem fog megtörténni. Minden egyes gyerekért küzdünk, megkeressük a családokat, megszólítjuk őket a magyar oktatás számára. Az idén 1836 magyar tannyelven tanuló elsősünk lett, köztük mintegy 100 olyan gyerek van, akik szerb előkészítőbe járt, és magyar első osztályba indult. Ezen szülők egy része eleve magyar osztályba akarta íratni a gyermekét, de úgy gondolta, hogy a szerbtanulás miatt a szerb nyelvű előkészítőt vagy a vegyes csoportot választja. Dolgunk van azzal, hogy a szerb nyelv tanulását úgy erősítsük, hogy a szülőknek ne legyen kétséges, hogy megtanulhat a gyermeke szerbül akkor is, ha magyar osztályba jár. Sajnos a szerb nyelv oktatásának reformja kapcsán továbbra sem kaptunk visszajelzést a minisztériumból, ahová már 2010-ben eljutott a tanterv legújabb változata. Erről a tantervről természetesen nem mondunk le, a tárgyalást a minisztériummal el akarjuk indítani valahogy, de még nincs semmilyen visszajelzés – hallottuk az elnöktől.
Az MNT oktatásfejlesztési stratégiájának egyik pontja, hogy a diákokat a négyéves középiskolai oktatás irányába vonzza, s a IV. fokozatra iratkozók aránya nőtt is. Arról, hogy ez miért fontos, Joó Horti Lívia így vélekedik:
A kor szelleme azt diktálja, hogy a felkészültségben a minimum a négyéves szakközépiskola. Arányaiban a hároméves szakközépiskolai végzettséggel többen várnak munkára, mint négyévessel. Azt szeretnénk, ha a fiataljaink felvehetnék a versenyt az újkori kihívásokkal, és abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan szakok nyíljanak, amellyel ez elérhető. A gimnázium előnye, hogy ad egy alapos háttértudást, másrészt a továbbtanulásra készít fel. Ehhez mi eszközöket, motivációt is adunk a felsőoktatási ösztöndíjprogrammal. Az MNT nem tud biztosítani a diákoknak munkaszokást, kitartást, önmagukba vetett hitet, de járható utat kínálni igen. A szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban sikerült megnyitni a harmadik magyar osztályt, az általános szakot, bár az nem telt meg. Ez talán a gazdasági helyzettel is magyarázható, ahhoz, hogy a gimnáziumot is merje vállalni valaki, az pénzkérdés is, hiszen a gimnázium azt jelenti, hogy utána tovább kell tanulni. Másrészt biztonsági kérdés is, hiszen sokan gondolják úgy, hogy menjen a gyerek szakmát biztosító középiskolába, és ha akar utána még tanulhat tovább. És persze el kell hinni magunkról, hogy mennyi mindenre képesek vagyunk, mert van, aki éppen azért nem választja a gimnáziumot, mert alulértékeli magát. Az is célunk, hogy az itteni magyar közösség abban való magabiztosságát növeljük, hogy lássák a perspektívát a továbbtanulásban. Persze ilyen nehéz gazdasági helyzetben nem könnyű ilyeneket mondani. Szeretnénk, hogy mindazok a programok, amelyek beindultak, a továbbiakban is működjenek. Ezenfelül amiben további teendőnk van, az a pedagógusok önbizalmának, szakmai tudásának növelése, erősítése. Erősíteni szeretnénk a kompetenciájukat, a szerepvállalásukat, erre jó kapcsolataink épültek, szó lehet konferenciákról, képzésekről. A lehetőségeinkhez mérten az iskolák felszerelésállományát is szeretnénk gazdagítani.
