(Sándor Zoltán felvételén Agnieszka Szymanik, Juliusz Erazm Bolek, Jerzy Paruszewski, Aleksander Nawrocki és Csisztai Gizella)
KICSIT FALU, KICSIT VÁROS
Csütörtökön délután négy lovaskocsin indult el a népes írótársaság a magyarkanizsai Kálváriához, ugyanis idén itt tartották meg a Szemtől szemben elnevezésű író-olvasó találkozót. Pósa Károly műsorvezető szavai szerint őseinktől mindenekelőtt a természetközeliséget örököltük. Erre a természetközeliségre és a hely szellemének meghittségére hangolódva olvastak fel műveikből a Pozsonyból érkezett Koncsol László, a zentai Vicei Károly, a temesvári származású Mándics György és a Kárpátaljáról jött Vári Fábián László. A műsorban fellépett még Kátai Zoltán énekmondó, a zentai Szent Longinus középkori hagyományőrző egyesület pedig harcjeleneteket mutatott be.
Az író-olvasó találkozó után a Dobó Tihamér Képtárban megnyílt Aleksandar Oklobdžija helyi képzőművész A látkép életútja elnevezésű képkiállítása. A húsz kiállított fénykép, rajz, grafika és kombinált technikában készült mű témája Magyarkanizsa. A képzőművész a megnyitón elmondta, hogy egy város kinézetét és szellemiségét az épületein keresztül is meg lehet mutatni, azonban szerinte egy város valódi szépségét a városlakók és azok érzelmei képezik, és alkotásain ő mindenekelőtt az emberi érzelmeket igyekezett megmutatni, nem pedig a kisváros architektúráját. Pósa Károly hozzátette még, hogy a szerző az emberek szemszögéből igyekezett megragadni ezt a kicsit várost, kicsit falut, amely hol városi, hol falusi arcát mutatja a külvilág felé.
A kiállításmegnyitó után a művelődési házban az írók megtekinthették a Nagy József rendezésében készült Azami című előadás nyilvános főpróbáját. Az előadásban a rendező mellett még Francia Gyula, Nagypál Gábor, Gemza Péter, Réti Anna és Ishii Junya játszik.
A MAGYAR KÖLTÉSZET TOLMÁCSOLÓJA
A hagyományos lengyel–magyar barátságot megerősítendő az idei Magyarkanizsai Írótábor munkájában négy lengyel költő is részt vesz. A lengyel vendégeket a nekik szentelt műsorban csütörtökön este Csisztai Gizella műfordító mutatta be.
A közönség elsőként Aleksander Nawrocki munkásságával ismerkedhetett meg, mégpedig többnyire közvetlenül, mert a Varsóban élő költő, író, műfordító magyarul beszélt az esten. Nawrocki az IBiS Könyvkiadó tulajdonosa, valamint kiadója és főszerkesztője a Poezja Dzisiaj (A költészet ma) című folyóiratnak. Főszervezője az UNESCO és a lengyel kulturális minisztérium által támogatott, Varsóban évente megrendezésre kerülő Világköltészeti Napnak, és társszervezője a Varsói Költői Ősz rendezvénysorozatnak. Művelődésszervezői aktivitásának köszönhetően nagyon sok közép-kelet-európai költőt összeismertetett egymással, fordítói tevékenysége révén pedig magyar, román, bolgár, orosz és más nyelven alkotó költők verseit ismertette meg a lengyel olvasókkal. A magyar költészet meghatározó lengyelországi tolmácsolója. Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor és mások műveit ültette át lengyel nyelvre. Számos egyéb díja és kitüntetése mellett idén Schmitt Pál magyar köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapta a magyar–lengyel irodalmi kapcsolatok erősítéséért és a magyar irodalom és történelem lengyelországi népszerűsítéséért. A magyarkanizsai esten egy Kosztolányi Dezső-verset olvasott fel lengyel fordításban. Saját munkásságának ismertetés mellett Nawrocki részletesen méltatta a száz évvel ezelőtt született Czeslaw Milosz, lengyel Nobel-díjas író életútját.
AZ ÉLET TITKAI
Juliusz Erazm Bolek költői pályaútját Csiszati Gizella ismertette, hangsúlyozva a költő művészetének nem mindennapos voltát. Bolek nem konvencionális bemutatóival vált híressé: lírai plakátok, szalvétaversek megalkotásával, a tömegközlekedési megállókban tartott költészeti prezentációival, versek lézeres vetítésével hang- és fényeffektusok kíséretében. Az esten külön szó esett a költő Az élet titkai. Költői naptár című verséről, amelyben a szerző tizenkét szakaszra osztotta az emberi életet és alárendelte azokat az egymás után következő hónapoknak. A vers 2000 végén lézeres fény és hangtechnika alkalmazásával kivetítésre került, később falinaptár formájában is megjelent, egyik kiadása méretei miatt (470 x 530 mm – súlya: 1,5 kg) bekerült a Guiness rekordok könyvébe, mint a világ legnagyobb verseskötete, de a műnek többek között van nyakba akasztható bodybook változata is. A műt napjainkig harminc nyelvre lefordították. A magyarkanizsai esten részletet hallhattunk belőle lengyelül és magyar fordításban egyaránt.
Jerzy Paruszewski többnyire a szójátékokban gazdag költészetet ápolja. Napjainkig öt önálló kötete jelent meg, emellett kortárs lengyel költők köteteinek szerkesztésével és kiadásával foglalkozik. Az esten magáról azt vallotta, hogy sohasem csatlakozott semmilyen politikai irányvonalhoz, mert igyekszik megőrizni a függetlenségét.
Agnieszka Szymanik, a lengyel költőcsapat legfiatalabb, és egyetlen női tagja, Budapesten született, jelenleg Varsóban él. Újságírói szakot végzett, és nagyszerűen beszéli a magyar nyelvet. A magyarkanizsai bemutatkozón egy versét olvasta fel.
Péntek délelőtt a tábor munkájában résztvevő írók rendhagyó irodalomórákat tartottak a helyi diákoknak a József Attila könyvtárban, Csík Mónika pedig az oromhegyesi iskolában bemutatta Mákvihar című gyermekverseskötetét a legfiatalabbaknak.
Délután a könyvtárban rendezték meg a Draskóczy Ede, Csuka Zoltán és Takáts Gyula emlékezete című emlékestet, majd azt követően a meghívott vendégek felolvasóestjére került sor.
A 59. Magyarkanizsai Írótábor ma, szombaton 9 órakor a könyvtárban megrendezendő A könyv sorsa című tanácskozással zárul.
