Az oktatásüggyel, azon belül is elsősorban az alsó tagozatos tanulókkal foglalkozott az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban megtartott 230. Darányitelepi Társalgó. A beszélgetős est vendége Erdély Lenke, a Vajdasági Pedagógiai Intézet igazgatója volt. Bevezető előadásában az első osztályos tanulók beiratkozásához elengedhetetlen feltételekről szólt, kiemelve, a mai rohanó világban, sajnos, egyre kevesebb idejük marad a szülőknek arra, hogy gyerekeikkel foglalkozzanak, pedig a szülők szerepe óriási a ma még óvodás gyerek iskolapadba kerülésre való felkészítésében.
– A szülők szerepvállalásának egyik fontos mozzanata a beszédkultúra fejlesztése, mely a hangok megfelelő kiejtése miatt bír óriási szereppel ebben a korban. A térfelfogás megtanításának nagy része szintén a szülő munkája: a legegyszerűbb matematikai műveletek megértéséhez is szükséges az újdonsült tanulónak tudnia, mit jelentenek a „mellett, között, előtt, után” szavak. Mindez elengedhetetlen a sikeres iskolakezdéshez, s segíti a gyerek belső motiváltságának kialakulását is, ami a pedagógusok munkájában talán a legnehezebb feladatnak számít – állapította meg az igazgató.
Erdély Lenke foglalkozott a kétnyelvű környezetnek, mint újvidéki jellegzetességnek a kérdésével is. Tény, mint mondta, hogy a vegyes házasságok többségében a szerb nyelv veszi át a domináns szerepet, aminek egyik következménye a magyar tagozatos diákok számának csökkenése is. Beszámolt az Újvidéken véghez vitt „diáktoborzás” eredményeiről. Mint mondta, a terepjárás első körében 19 leendő első osztályos tanuló szüleit sikerült meggyőzni arról, hogy magyar tagozatra írassák gyereküket, második nekifutásból már 25-re emelkedett a magyar elsősök száma. Tavaly egyébként 21 magyar elsős volt, s ehhez mérve óriási eredménynek nevezhető az idei létszámnövekedés – közölte Erdély. A szerb tagozat mellett döntő szülők leggyakoribb érvei mellesleg a gyerek könnyebb érvényesülésére, illetve az alacsony létszámú magyar osztályok negatív hatására vonatkozó meggyőződések voltak. A szülőkkel kommunikáló aktivisták tudományosan is bizonyított tényekkel próbálták meggyőzni a szülőket a kétnyelvűség előnyeiről.
– Mindannyian kötelesek vagyunk egy lépést tenni annak érdekében, hogy megmaradjanak iskoláink. Fontos, hogy ne üljünk fel olyan csúsztatásoknak, melyek megkísérlik szétzilálni közösségünket – húzta alá az intézet vezetője.
Felmerült az a gond is, hogy bár a Magyar Nemzeti Tanács vállalta, fizeti a magyar napközis tanárokat az iskolákban, az iskolaigazgatók a nyári megegyezést követően elmulasztották elküldeni az erre vonatkozó kérelmeket. Néhány jelen lévő pedagógus felvetette a napközis tanárok szerződésének kérdését is, melyet a témában jártas jogászoknak kellene rendezniük.
A társalgó egyik általános megállapítása az volt, hogy sok megoldatlan kérdés csupán a tenni akarás hiánya, a nemtörődömség miatt marad mindvégig megválaszolatlan, s számos problémát lehetne rendezni akár iskolán belül is.
