Temesvár 1989

Temesvár 1989 címmel nyílt kiállítás tegnap a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében; a tárlat az 1989-es romániai forradalom első lángjának, a temesvári eseményeknek állít emléket.
A kiállítás megnyitóján Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár kiemelte: 35 évvel ezelőtt a román szabadság egy kis temesvári parókiáról indult el. Az eseményekkel kapcsolatos személyes élményeit felidézve elmondta: Tőkés László és a temesvári felkelők kitörölhetetlen emlékeivé váltak, a bátorság és a hősiesség példáivá.
„1989-ben két nép, két nemzet együtt küzdött a szabadságért, együtt küzdött Közép-Európáért” – fogalmazott.
„Ma ismét kezdjük megérteni, hogy a Kárpát-medence népei „egymásra vannak ítélve”. Külön-külön elsüllyedünk, vagy felismerve közös érdekeinket, együtt emelkedhetünk” – mondta az államtitkár, kiemelve: ezt mutatja meg 1989 adventje.
„Közép-Európa népeinek közös az otthona, közös a történelme. Azon dolgozunk, hogy a jövőnk is közös lehessen” – mondta Nagy János, kiemelve, hogy ezért tekint Magyarország partnerként Romániára. „Ha a Jóisten és az uniós belügyminiszterek tanácsa holnap úgy dönt, a magyar uniós elnökség el fogja érni az egyik legfontosabb célkitűzését, Románia a schengeni térség teljes jogú tagjává válik” – fogalmazott.
„Soha többé ne engedjünk teret olyan erőknek, amelyek szembe akarják fordítani egymással az itt élő nemzeteket” – mondta a politikus. „A jó példa itt van a szemünk előtt. Itt látható ezeken a képeken” – hangsúlyozta, hozzátéve: ez jelenik meg abban is, hogy a két ország múzeumai együtt hozták létre a kiállítást.
Zsigmond Gábor, a múzeum főigazgatója felidézte: 35 éve, 1989. december 11-én a Magyar Televízióban Tőkés László temesvári református lelkész adott interjút, hogy Magyarországon és az egész világon megtudják, milyen körülmények közé kényszerítette az embereket Ceauşescu diktatúrája.
Kiemelte: kötelességük megemlékezni ezekről az eseményekről, és az ország első múzeumaként missziójuk, hogy minél nagyobb közönség számára mutassák be a temesvári forradalom képkockáit, megismertessék az események pontos és hiteles menetét, felvillantva a legfontosabb történéseket, hogy felhívják a figyelmet a diktatúra és az elnyomás áldozataira és a forradalmi időszak hőseire.
A főigazgató köszönetet mondott Gino Radónak, a temesvári 1989-es Forradalom Emlékhely igazgatójának az együttműködéséért, valamint kiemelte: az intézmény budapesti bemutatkozásával párhuzamosan Temesváron az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharcról mutatnak be egy tárlatot az MNM fotógyűjteményéből.
Gino Rado kiemelte: a temesvári 1989-es Forradalom Emlékhely és a Magyar Nemzeti Múzeum között több éve gyümölcsöző együttműködés van, már a múzeum harmadik kiállításának adnak otthont.
Hangsúlyozta: különleges a kapcsolat Temesvár és Budapest között. Mint mondta, az 1956-os események idején Temesvár szolidáris volt a magyar forradalommal. Évek múlva, 1989-ben a temesvári lakosság úgy ment ki az utcára, hogy tudta, a magyar nép mellette van – mondta.
Szintén összeköt minket a lyukas zászló szimbóluma, amely az 1956-os magyar forradalom és az 1989-es temesvári események szimbóluma is – tette hozzá.
Kiemelte: a kiállítás legtöbb anyaga Temesvárról szól, mert hat napig Temesvár egyedül volt a diktatúrával szemben. December 20-án 150 ezer ember előtt a nagy téren a temesváriak a várost szabaddá nyilvánították – idézte fel.
Mint mondta, a képeken megjelennek azok a városok, ahol a forradalmi események zajlottak, a kiállítást a bukaresti események, a Ceauşescu-per zárja.
Mindenkinek ismernie kell a saját történelmét, és azt is, hogy körülötte mi történt, hiszen mindannyian egy európai családot képezünk – fogalmazott.
A kiállítás, amely 21 tablót, 90 korabeli képreprodukciót és 12 korabeli dokumentum nagyítását tartalmazza, január 15-ig látogatható.