Négy nap alatt a szakmai, illetve a diákzsűri 33 alkotást tekinthetett meg, amelyek korábbi, vagy pedig újabb megközelítésből tárták elénk a rendszerváltás, illetve az elmúlt évtizedek sorsfordító eseményeit, történelmi pillanatait. A dokumentumfilmek közül négy vajdasági érdekeltségű is volt. A rendezvénysorozat ideje alatt két irodalmi estet is tartottak, amelyeken kiváló irodalmárok osztották meg gondolataikat a közönséggel a téma kapcsán.
A DÍJAZOTTAK
A Memento – Rendszerváltó Dokumentum- és Történelmi Filmek Fesztiváljának zsűrije a fődíjat Kisberk Szabolcsnak ítélte oda a Vérösvény című filmjéért, amely a kilencvenes évek alvilági figuráiról, a köztük lezajlott hatalomátvételekről, leszámolásokról, az akkor kiépített és egészen a közelmúltig jól működő korrupciós rendszerről és annak haszonélvezőiről szól. A film a ’90-es évek máig feldolgozatlan ügyeit veszi sorra, az „olajozástól” kezdve a merényleteken, robbantásokon és kivégzéseken át, egészen az alvilág jelen korig tartó újrafelosztásáig. A film rendezői változata a www.youtube.com/watch?v=2u2_g_gW1PY internetes címen teljes egészében megtekinthető. A második helyezést Domokos János Végjáték című alkotása érdemelte ki. A film 14 percben tömöríti össze egy korszak és több nemzedék küzdelmét a kilátástalanság romboló jelenében.
A rendezvény résztvevői (Fotó: Herédi Krisztián)
A zsűri megosztott harmadik díjat adott át Petényi Katalin Stigma, és Dér András Antall József 1315 napja című dokumentumfilmjének. A zsűri kiemelten fontos alkotásként különdíjat osztott ki Lavro Ferenc Vajdaság kincsének őrzői című filmjének, amely dr. Burány Béla és Bodor Anikó zentai néprajzi gyűjtők munkásságát dolgozza fel. Különdíjat érdemelt Szakács Melinda – Határúton című alkotása, amely személyes hangvételű szembenézés Vajdaság történelmével, a zsűri külön elismerte, hogy a dokumentumfilm az engesztelődés irányába mutat. Úgyszintén különdíjas lett Szalai Péter Nincs parancs! című dokuja is, amely Bella Árpád magyar és Harald Jager határőr alezredesek kísértetiesen hasonló történetét meséli el. Bella Árpád hatáskörét túllépve átengedte a keletnémet tömeget a magyar–osztrák határon, és Harald Jäger hasonlóan cselekedett a Berlini Falnál, amikor puskalövés nélkül kelet-berlinieket engedett Nyugatra. Bátor fellépésükkel felgyorsították a 20. század végi történelmi események menetét és megakadályozták egy tömeges tragédia bekövetkeztét.
A diákzsűri díját Kozma Zoltán Megbocsájtani igen, elfeledni nem című dokumentumfilmje érdemelte ki, amely Kozma Boldizsár történetét meséli el, aki 1944-ben, 2 évesen látta utoljára édesapját, Mátyást. Azóta több mint hét évtized telt el. Nem tudja, mi történt azon a novemberi napon. Miért nem tért haza az apja. Megbélyegzés, apanélküliség, rehabilitáció és hét évtized után talán az is kiderül, hol nyugszik Kozma Mátyás.
A diákzsűri elismerő oklevéllel jutalmazta Skrabski Fruzsina Elhallgatott gyalázat című alkotását. A filmben a szovjet katonák által megerőszakolt nők szólalnak meg, vállalva a felkavaró, borzalmas visszaemlékezéseket.
EGYFAJTA NULLADIK FESZTIVÁL
Farkas György fesztiváligazgató napilapunknak nyilatkozva elégedettségének adott hangot a fesztivál látogatottságát illetőleg. Mint megjegyezte, mivel a dokumentumfilm nem sok embert érdekel, nem számított népes közönségre, de ehhez képest teljesen elégedett a látogatottsággal. Azok, akik ott voltak az első nap, a következő napokra más nézőket is bevonzottak a filmszemlére, amelyen a Kárpát-medence összes szegletéből mutattak be alkotásokat. A színházigazgató elmondta azt is, hogy az ideit egyfajta nulladik fesztiválnak tekinti, azzal, hogy az I. Memento Filmfesztivált jövőre itt rendezik majd Zentán, ezzel egy időben pedig Erdélyben a Film.Doc magyar–román filmfesztivált tartják majd meg. 2023-ban viszont csavarnak egyet a felálláson, amikor Csíkszeredáról Zentára költözik át a Film.Doc, így már magyarországi-romániai-szerbiai dokumentumfilm fesztivállá átalakulva, a Memento Filmfesztivált pedig Kárpátalján, Beregszászon rendezik meg, s így ahogyan telnek-múlnak az évek, minden évben más jellegű filmfesztivált szerveznek Zentán.
A díjazottak (Fotó: Herédi Krisztián)
A filmfesztivál célkitűzései között volt az is, hogy minél több diák, fiatal tekintse meg az alkotásokat. Így a diákok beszervezése Kormányos Katona Gyöngyi szervező feladata volt.
– A rendezvény tematikája nem szokványos, hiszen a rendszerváltásról volt szó, s ebből kifolyólag a mai fiatalok nagyon keveset tudnak az elmúlt időszak történelmi eseményeiről, sorsfordító pillanatairól – nyilatkozta Kormányos Katona Gyöngyi, aki elmondta azt is, hogy az iskolai órákon is kevés lehetőség van erről a tematikáról beszélni a fiatalokkal, s ezért úgy gondolták, hogy őket mindenképpen meg kell szólítaniuk.
– Nagyon örülök annak, hogy több mint kétszáz diákot sikerült erre a rendezvényre elhívni, s állíthatom, hogy mindegyik fiatal úgy távozott a vetítésekről, hogy szeretne visszatérni, mert olyan pillanatokat élt át, s olyan történelmi eseményeket látott, amivel nem szembesül nap mint nap, s nem is igazán beszélnek róla a családban. Nem mondom, hogy ez egyfajta tabu, de egy időnek még el kell telnie ahhoz, hogy odahaza bátran merjenek beszélni erről a családban, a gyerekeknek. Legyen szó akár a délszláv háborús időszakról, akár Romániában a Ceaușescu-féle, vagy pedig a magyar rendszerváltás időszakáról – emelte ki a szervező, aki szerint nevelő hatása volt a filmeknek.
A díjkiosztó ünnepségen Lezsák Sándor József Attila-díjas költő, Magyarország Országgyűlésének alelnöke üdvözölte a filmszemle résztvevőit, és beszédében kihangsúlyozta, hogy a sikerélménynek erősítenie kell bennünket:
– Az elmúlt több mint harminc esztendőben nagyon megfáradt a nemzet idegrendszere, s kell a sikerélmény, s kell, hogy bízzunk abban a tudásban, tehetségben, ami körülöttünk és bennünk van. Ennek a felismerése és elismerése újabb erőt ad – emelte ki Lezsák, és ehhez jó erőt és egészséget kívánt a zentai filmszemle résztvevőinek.
A filmfesztivál ideje alatt bemutatott filmek kapcsán Gulyás Gyula, Kossuth-díjas dokumentumfilm-rendező elmondta, hogy zsűritagokként olyan genezisnek lehettek részei, ami nem sűrűn adatik meg.
– Ezeknek a rendszerváltás tematikájához kapcsolódó filmeknek java részét már láthattuk, ám abban a kontextusban, ahogyan egymás után le lettek vetítve, egyben új tartalmat és új értelmezést is nyertek, és felvillantak olyan lehetőségek, amik csak és kizárólag a dokumentumfilm specifikumai.
– Ezek a filmek egységként nagy általánosságban nincsenek megbecsülve, hisz a kétszer is kiadott Magyar Filmlexikonból a népszerű tudományos, az animációs és a dokumentumfilmek valahogy kimaradtak, hangsúlyozta ki a zsűri elnöke, aki egyben rámutatott, hogy e filmek levetítése mellett a róluk való beszélgetések is lényegesek, s ezért remélhetőleg az elkövetkezőkben ez is egyre intenzívebb lesz. A Kossuth-díjas filmrendező megjegyezte azt is, hogy kevés olyan zsűriben volt, ahol ennyire egységes volt az álláspont a filmek díjazása kapcsán. A díjkiosztó ünnepségen az Élő Költők Társasága zenekar működött közre.
