Közösségünk építőkövei

A magyar kultúra napjának vajdasági központi ünnepségét az idén rendhagyó módon Palicson tartották meg. Az előző évekhez hasonlóan a rendezvény keretében adták át a Magyar Életfa, a Plakett és az Aranyplakett díjat. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöksége a beérkezett felterjesztések alapján december végén hozta meg döntését ezek odaítélésről. Ennek alapján Magyar Életfa díjban részesült Balázs György nagybecskereki öntevékeny színjátszó, a Madách Amatőr Színház és az Emmanuel Kamarakórus oszlopos tagja; Berta Géza maradéki közösségszervező, a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke; Németh Anna nyugalmazott képzőművészet szakos tanár, keramikus, közösségszervező, valamint Szabó Szabados Ilona művelődésszervező, nyelvművelő, nyugalmazott magyar–német szakos tanár, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok alapító tagja.

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség az Aranyplakett kitüntetését Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára vehette át.

A Plakett díjat Bakator Judit nyugalmazott torontálvásárhelyi osztálytanító, a falu monográfiájának társszerzője, a Vitkay Hagyományápoló Társaság alapító tagja; Németh Dezső szenttamási művelődés- és közösségszervező, az Aranycitera népzenei vetélkedő egyik megálmodója és fő szervezője érdemelte ki. Plakett díjat kapott még Sóti Éva adai művelődés- és közösségszervező, óvópedagógus, a helyi Aranykapu Művelődési Egyesület alapítója, továbbá Szabó Judit, a Háló Közösségfejlesztő Keresztény Egyesület alapító tagja, a Hitélet katolikus folyóirat és az Agapé Könyv- és Lapkiadó Kft. szerkesztője, a szabadkai Teológiai–Katekétikai Intézet előadója, tanára. A Plakett díj ötödik kitüntetettje a tordai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület volt.

A pénteki központi ünnepséget a Pannon Televízió műsorán is figyelemmel követhették. A díjazottakon kívül jelent volt Pirityiné Szabó Judit, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának vezetője, dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete, dr. Csige Gábor, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának ideiglenes ügyvivője, Pásztor István, Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, továbbá Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke és Lulić Emil, a Magyar Nemzeti Tanács Hivatalának vezetője. Rajtuk kívül dr. Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője, Szabadka Város képviselő-testületének elnöke, Kern Imre, Szabadka Város alpolgármestere, Vicsek Annamária oktatási államtitkár, ifj. Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője; Fremond Árpád köztársasági parlamenti képviselő, illetve dr. Bagi Bojan, a VMSZ tartományi parlamenti frakcióvezetője is megtisztelte jelenlétével az eseményt. Emellett az eseményt szervező Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség tisztségviselői, Dudás Károly tiszteletbeli elnök, Kiss Tóth Erika és Rancz Károly alelnökök is jelen voltak. A műsort Farkas Athéne, a Pannon RTV szerkesztője-műsorvezetője vezette.

Elsőként Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszédében kiemelte annak fontosságát, hogy mintegy két évtizeddel ezelőtt megszületett az a gondolat, az a szándék, hogy a közösségünk ,,napszámosait”, építőköveit, életpéldákat emelhessünk egy-egy pillanatra magasba, és ilyen módon erősítsük meg a megbecsültségüket. A díjazottakat a következő szavakkal köszöntötte:

– Köszönjük a tanítást, a megtartó, az Isten házát és a szülőföldet bezengő, állhatatos imát; a cselekvő mindennapokat; az örökséget soha el nem engedő tartást, és az azzal való folyamatos szembesítést. Köszönjük a segítő és ösztönző intelmeket, hogy vajon szabad-e elveszni hagyni a kincset. Köszönjük, hogy ismerhetik a derűt, az óvó büszkeséget, a nemzetet bátran megvalló öntudatot: Völgyest és Torontálvásárhelyt, Nagybecskereket és Muzslyát, Maradékkal együtt az egész Szerémséget, Topolyát és Adát, Szenttamást és Újvidéket, Tordát és az újraálmodott Kárpát-hazát. Köszönjük az öntevékeny színjátszónak, a tájat felélesztő és teremtő embernek, a művésznek és pedagógusnak, az anyanyelvápolónak, a tanítónőnek és helytörténet-kutatónak, a citerajáték szerelmesének, a művészeti vezetőnek, a szerkesztőnek, a tanárnak… Köszönjük annak, aki emberként, magyarként és bukovinai székelyként mindenhol ott van, és otthonául szegődik a Kárpát-medence minden szeglete – emelte ki ünnepi beszédében Sutus Áron.

Az ünnepség további részében átadták a Magyar Életfa, a Plakett és az Aranyplakett díjat. A díj Nemes Fekete Edit keramikusművész kerámiafaliképéből és egy oklevélből áll, amelyet Léphaft Pál karikaturista, író, újságíró készített. A közönség megtekinthette a díjazottakról forgatott videókat, amelyeket Husnyák Andrea riporter-rendező, Tímár Zsolt operatőr és Masa Attila vágó, a Pannon RTV munkatársai készítettek. A Magyar Életfa díjat Sutus Áron és Kiss Tóth Erika adták át a díjazottaknak, vagyis Balázs Györgynek, Berta Gézának és Szabó Szabados Ilonának. Németh Anna egy későbbi időpontban fogja átvenni az elismerést. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Dudás Károlytól, Sutus Árontól, Kiss Tóth Erikától és Rancz Károlytól vehette át az Arany Plakett díjat. A Plakett díjakat Sutus Áron és Rancz Károly nyújtotta át Németh Dezsőnek, Szabó Juditnak és Sóti Évának. A tordai Petőfi Sándor MME képviseletében Sári Vastag Enikő művészeti vezető és Dobai János, a tordai helyi közösségi tanácsának elnöke vette át az elismerést. Bakator Judit nevében fia, Bakator János vette át a díjat.

Potápi Árpád János a díjazottak nevében megköszönte a VMMSZ vezetőinek, döntéshozóinak az elismerést.

– Egy-egy díjnak megfelelni nagyon nehéz. Általában a díjazottak nem azért végzik a munkájukat, hogy elismeréseket kapjanak, hanem azért, mert az nekik tetszik, és örömüket lelik benne. Számítanak rá, hogy munkájuk a közösségük örömére válik. Amikor az ember valamilyen elismerést kap, örül annak, hogy mások is látják a munkáját, erőfeszítéseit. Nemcsak a miénk ez a díj, hanem azé a közösségé is, amely bennünket nevelt, illetve amelynek részesei vagyunk. Ezért is örülök annak, hogy bennünket ért ez a megtiszteltetés. Vajdaság egy olyan terület, tájegység, amely önmagában is leképezi a Kárpát-medencét. Itt vannak a nagy folyóink, a Tisza és a Duna, vannak hegységek, a Tarcal és Verseci hegyek, homokhátságaink, és az alföld. Mindaz megvan Vajdaságban, mint ami megvan Magyarországon vagy a Kárpát-medencében. A magyarság sem egységes, hiszen élnek itt kunok, jászok, palócok, bukovinai székelyek, valamint a több évszázada itt élő szerémségi magyarok, és a velünk együtt élő nemzetiségek. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évtizedekben a vajdasági magyarság olyan utat tett meg, amely a többi magyar nemzetrésznek is például szolgálhat – emelte ki beszédében Potápi Árpád János.

Az ünnepi műsorban fellépett az óbecsei Fokos zenekar és a pancsovai Pántlika énekegyüttes.

A Magyar Életfa díjas Berta Géza maradéki művelődésszervező elmondta, hogy nagyon örült az elismerésnek.

– Kilenc-tíz éves korom óta harmonikázom. Már gyermekként eljártam suprikálni aprószentek napján a nagyobbakkal a faluban. A lányos házakhoz jártunk. Minden évben, idősebb korunkban is mentünk suprikálni. Egyik évben sem maradhatott el a suprikálás és a húsvéti locsolkodás. Már 1997 óta vagyok a maradéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke. Régebben a templomban is zenéltem. Egyszer Pál Károly megkérdezte tőlem, hogy szeretnék-e művelődési egyesületet alapítani. Azt mondta, hogy gyűjtsek össze néhány embert, akik jól énekelnek, zenélnek. Összegyűjtöttük a népdalokat, betanultuk ezeket, és felléptünk Muzslyán, a Durindón. Ezután minden évben elmentünk a Durindóra és a Gyöngyösbokrétára. Régebben is létezett a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Maradékon, de sajnos megszűnt. Amikor újraalapítottuk az egyesületet, ugyanazt a nevet adtuk neki. Vannak táncosaink, zenekarunk, színjátszóink, és az egyesület rendesen működik – nyilatkozta lapunknak Berta Géza.

Szintén Magyar Életfa díjat kapott az adai Szabó Szabados Ilona. Negyven évig magyartanárként dolgozott. Az adai Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok egyik alapítója. A kezdetek óta, ötven éve részt vesz a rendezvény szervezésében.

– Az anyanyelvem és a nemzeti hovatartozásom határozta meg az egész életemet. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szervezése közben lehetőségem nyílt ennek kiteljesítésére. Ott tudtam megvalósítani a céljaimat, az álmaimat azzal, hogy a diákjaimat is próbáltam ebben a szellemiségben nevelni. A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok szellemisége adott nekem teret és lehetőséget arra, hogy ily módon neveljem a diákjaimat is. Úgy gondolom, hogy a díj egyfajta társadalmi elismerés, és szívből örülök neki, mert úgy érzem, hogy a munkám nem volt hiábavaló. Vannak és voltak olyan diákjaim, akik követtek engem a pályán. Nagyon örültem neki, hogy a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok ötvenedik évfordulóján ott voltak a fiatalok, a tanítványaim, akikkel együtt örültünk a jubileumnak, és annak is, hogy Adán létrehoztuk a Szarvas Gábor-emlékszobát. Aki Adára jön, megtudhatja, hogy milyen jelentősége volt Szarvas Gábor munkásságának, és hogy mekkora hatása volt ennek Ada művelődési életére – emelte ki Szabó Szabados Ilona.

Az önzetlenség példaképei

Sutus Áron, a VMMSZ elnöke a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a díjazottak közösség- és nemzetszolgálatuk, az eddigi életpályájuk, munkásságuk, példamutatásuk és a saját közösségük megbecsülésének köszönhetően részesülnek ezekben az elismerésekben.

– A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség folyamatosan odafigyel ezekre az alkotó és teremtő emberekre, ezekre a személyekre és közösségekre, akikről úgy gondolom, hogy az önzetlenség példaképei. Ők azok, akik életük minden pillanatát ajándékként szolgálatba állítják a közösség javára és a vajdasági magyarság megmaradása érdekében. Az idén is egy olyan személynek tudjuk odaítélni az Aranyplakettet, aki az egész Kárpát-medencei magyar közösségért tett. Ő Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár – mondta Sutus Áron. Mint hozzáfűzte, a magyar kultúra napja a vajdasági magyarság jeles ünnepei között szerepel. Arról kell szólnia ennek a napnak, hogy megbecsüljük saját magunkat, és tudjuk, hogy helyünk van ezen a tájon. Nemcsak múltunk és jelenünk, hanem jövőnk is van.