Szombaton este a törökkanizsai színházban telt ház előtt mutatták be Szabó József Szenteleky-díjas helytörténész legújabb, A törökkanizsai Szent György római katolikus templom története (1858–2018) című kötetét. A pazar kivitelű sok szép színes fotóval, korabeli dokumentummal illusztrált album méretű kiadványt Ujhelyi Nándor, a községi képviselő-testület elnöke és dr. Németh Ferenc egyetemi tanár, a kötet recenzense méltatta.
– Szabó József új könyve nemcsak a templomépítésre, és annak körülményeire összpontosít, hanem adatokkal és dokumentumokkal, fényképekkel tárja elénk a törökkanizsai közösség vallási életének a honfoglalásig visszanyúló történetét. A könyve részletes betekintést ad a középkori Magyarországon uralkodó állapotokról. Városunkban már a XIV. század első felében állt római katolikus templom a boldogságos szűz tiszteletére. De nemcsak Törökkanizsa, hanem Firigyháza, Rábé, Keresztúr és Oroszlámos is templomos helyek voltak.
A törökverő Hunyadi János 1450. január 21-én vármegyegyűlést hívott össze Keresztúrra. A szerző átfogóan leírja az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc helyi vonatkozásait. Ilyen szempontból is hiánypótló munkáról van szó.
A könyv lerántja a leplet a megalapozatlan hiedelmekről, hogy valójában a templom kinek is épült. Az 1858. októberében felszentelt keleti tájolású istenháza a Törökkanizsán és környékbeli falvakban élő magyar és német romai katolikus vallású híveknek épült. Egyházi pénzekből, a bécsi udvar valamint Szerviczky György földesúr és utódai támogatásával – emelte ki többek között Ujhelyi Nándor.
– A kötet szerzője a Szent György római katolikus templom jubileuma alkalmából nem csak a templomépítésre és annak körülményeire összpontosított. Megvilágítja a társadalmi hátterét is, és mélyebbre hatol Törökkanizsa gazdag egyháztörténeti rétegeibe, amelyek ezeréves múltat rejtenek magukban, azaz Szent István királyunk koráig vezethetők vissza.
A törökkanizsai egyházi élet előtörténetének, majd XVIII. századi újjáéledésének felvázolásából kitűnik, mennyire egybefonódott Törökkanizsa fejlődése az egyház életével és fejlődésével. És, hogy a magyar lakosságnak milyen szoros volt a kapcsolata a római katolikus egyházzal.
Törökkanizsa esetében is az egyház évszázadokon át a közösség megtartó ereje volt. Az úr háza volt az a hely, ahol kiszolgáltatták a szentségeket és ahol a lakosság vigaszt, reményt, támaszt és enyhülést nyerhetett. A mindennapi élet megpróbáltatásai közepette is, a hitéből, a vallásosságából ott meríthetett lelki erőt és kitartást…
A vallás mindig komoly és fontos szellemi fogódzója volt a lakosságnak, különösen válságos időkben. Rögös és hosszú volt az út, és ezt Szabó József pontosan dokumentálja, a törökkanizsai káplánság megalakításától, 1773-tól a plébánia megszervezésén át, a helység mai, XXI. századi életéig. Nyilvánvaló, hogy ezen az úton a hívek következetesen kitartottak lelki pásztoraik mellett – mondta többek között a kötetet méltató Németh Ferenc, a kiadvány szakmai recenzense.
A Törökkanizsai Egyházközség Tanácsának elnöke, Pető Sándor és Sóti János plébános aláírásával köszönőlapot adtak át a törökkanizsai születésű, Szabadkán élő Bunford Tivadar sikeres vállalkozónak, aki nagylelkűen támogatta a törökkanizsai templom történetét bemutató kötet megjelentetését.
Az ünnepi könyvbemutatón jelen volt Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Sutus Áron, a VMMSZ elnöke, Orosz Urbán Csilla Törökkanizsa és Valka Károly, Kúla alpolgármestere, Ótott Róbert, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes és még sokan mások.
A könyvbemutatót kísérő ünnepi műsorban fellépett a zentai Cor Jesu kamarakórus, a Tiszagyöngye Művelődési Egyesület asszonykórusa, a Tiszácska leánykórus, Kónya Sándor versénekes és Nesity Máté színművész, aki Bogdán József papköltő két versét szavalta el. A könyvbemutató előtt mons. Fiser János padéi plébános ünnepi hálaadó szentmisét celebrált a Szent György római katolikus templomban.
