A Magyar Nemzeti Tanács és a budapesti székhelyű Teleki László Alapítvány A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása című program keretében műemlékvédelmi szakmai napot tartott a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az egybegyűlteket Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke köszöntötte:
– A Teleki László Alapítvány 1986 óta kutatja, dokumentálja a határon túli magyar vonatkozású épített örökséget és lebonyolítja ezen épületek felújítását. A magyar kormány 2015-ben indította útjára a Rómer Flóris-tervet, amelynek megvalósításával a Teleki László Alapítványt bízta meg, ennek köszönhetően az elmúlt három évben megközelítőleg 100 Kárpát-medencei műemlék újult meg, díszíti környezetét és gazdagítja az egész magyar közösség, a magyar nemzet szellemi és kulturális örökségét. A felújított, restaurált épületek nagy része templom és az azokat díszítő kegytárgyak, valamint a múltjukhoz tartozó fontos egyházi dokumentumok. A magyar kormány, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Magyar Nemzeti Tanács felelősséget érez a műemléképületek megóvása és felújítása iránt, mert ezek az épületek nemcsak szűkebben a vajdasági magyar közösség, hanem az egyetemes magyarság kulturális örökségei, keresztény magyar kultúránk és identitásunk szerves részei, több mint ezeréves nemzeti múltunk és ittlétünk bizonyítékai, közösségi összetartozásunk jelképei – hallottuk Jerasz Anikótól.
A szakmai nap moderátora Paskó Csaba kelebiai plébános, az MNT Végrehajtó Bizottságának tagja volt:
– A plébánosok képzése alapvetően filozófiai, teológiai, nem arra irányul, hogy például hogyan kell a textíliát karbantartani, a fabútorokat ápolni, a levéltárakra vigyázni. A kommunista időkben a papok magukra voltak hagyva. Semmiféle szakmai, külső támogatást nem kaptak. Nyilván igyekeztek a legjobb tudásuk szerint helyt állni. Egy-egy restauráció rengetegbe kerülhet, és erre nemigazán volt támogatás. A plébánostól függött, hogyan tud a rábízott értékekre vigyázni. Sajnos előfordultak mulasztások, bakik is. Most már semmit sem szeretnénk a véletlenre bízni, ebben segít a továbbképzés. Nagyon fontos az, hogy a papjaink, akikre nemcsak a közösség van bízva, hanem sokszor műemléki épületek és azok berendezései is, szakszerű segítséget kérjenek, restaurálás esetén megfelelő szakemberhez forduljanak. Nemrég például Törökkanizsán egy rossz állapotban levő imazsámolyra bukkantak. Azt hitték, nem is fontos. Amikor pedig megtisztították kiderült, hogy ezen az imazsámolyon térdelt II. Ferenc József. Előfordulhat, hogy valamiről azt képzeljük régi és kidobandó, holott történelmi értékről van szó. Ezek a tárgyak pedig sokszor padlástérben vagy raktárhelyiségben, sok kacat és lom között bujkálnak. A Teleki László Alapítvány és az MNT együtt dolgozva az elmúlt néhány évben egy listát állított össze a felújításra szoruló templomokról. Ezen megtalálható egyebek közt a tornyosi és a bajmoki templom, amelyek állagfelmérése már megtörtént, de a bácskertesi és a töröktopolyai templom szakszerű előkészítése is elengedhetetlenül szükséges egy, a jövőben történő felújításhoz. Ebben nagy segítségünkre van a Teleki László Alapítvány – nyilatkozta Paskó Csaba.
A továbbképzés egyik előadója Káldi Gyula építész, műemlékvédelmi szakember, a Teleki László Alapítvány munkatársa volt.
– A Teleki László Alapítvány karöltve dolgozik a Nemzetpolitikai Államtitkársággal. Az elmúlt években a délvidéki templomok állagának felmérésével foglalkoztunk, például a napokban újabb hat templom részletes állapotfelmérésére került sor, köztük a zsablyai temploméra is. A lélek és az épületek összefüggésben állnak. Az épületeket azért kell megbecsülnünk, hogy megértsük az őseinket és a jövőt tudjuk építeni – mondta Káldi Gyula.
A szakmai napon Káldi Gyula mellett előadást tartott Éber András építész, Tóth Zsuzsanna papírrestaurátor, Várfalvi Andrea textilrestaurátor, Papp Mátyás fabútor-restaurátor, Jakab Dániel műemléki restaurátor, valamint dr. Silling Léda néprajzkutató, a szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója. Dubravka Đukanović A vajdasági római katolikus templomok architektúrája (1699–1939) című könyve magyar kiadásáról Brenner János szerkesztő szólt. A résztvevők megtekintették a szabadkai Szent Teréz-székesegyházat és a szabadkai Zsinagógát.
