Nemrég a Magyar Nemzeti Tanács és a budapesti székhelyű Teleki László Alapítvány A határon túli magyar épített örökség felmérése és megóvása című program keretében műemlékvédelmi szakmai napot tartott a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. A továbbképzésen az előadók alapvetően négy témát jártak körbe: a műemléki épületek, elsősorban a templomok megrongálódási, karbantartási, javítási, megóvási kérdéseit, beleértve a műemléki értékeket, ehhez kapcsolódóan a papírrestaurátori problémákat – hiszen a plébániákon nagyon sok a dokumentum –, a textilrestaurálást, gondolva például a miseruhákra, zászlókra, valamint a farestaurálást, amely nemcsak a templomok bútorzatát, hanem az épület ácsszerkezetei meghibásodásit is számba vette.
A szakmai nap moderátora Paskó Csaba kelebiai plébános, az MNT Végrehajtó Bizottságának a tagja volt, akinek elmondása szerint ez a továbbképzés nemcsak nagyon sürgős volt, hanem már húsz-harminc évet el is késtek vele. A plébánosok képzése ugyanis alapvetően filozófiai, teológiai irányultságú, nem terjed ki arra, hogy például hogyan kell a textíliát szakszerűen karban tartani, a fabútorokat ápolni, a levéltárakra vigyázni, holott nemcsak a közösség van rájuk bízva, hanem sokszor a műemléki épületek és azok berendezései is, beleértve a történelmi értékeket is.
A Teleki László Alapítvány 1986 óta kutatja, dokumentálja a határon túli magyar vonatkozású épített örökséget, és lebonyolítja ezen épületek felújítását. A Magyar Kormány 2015-ben indította útjára a Rómer Flóris Tervet, amelynek megvalósításával a Teleki László Alapítványt bízta meg, ennek köszönhetően az elmúlt három évben megközelítőleg 100 Kárpát-medencei műemlék újult meg. A továbbképzés egyik előadója Káldi Gyula építész, műemlékvédelmi szakember, a Teleki László Alapítvány munkatársa volt, aki a műemléképületek helyreállításának gyakorlati kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket és ezzel kapcsolatban beszélgettünk vele mi is.
Milyen állapotban vannak a templomaink? Mi a legnagyobb baj?
– A napi karbantartás súlyos hiánya. Találkoztunk pozitív példákkal is, de sok helyen igencsak szakszerűtlen beavatkozások történtek. Tipikus probléma, hogy dohosak a templomaink, mert a falak nedvesek és penészesek. Ezt évtizedekre visszamenőleg rosszul kezelték. Több helyen tapasztaltunk súlyos tetőproblémákat, beázott tetőket is. A vajdasági templomok általában nagyon masszívak, szakszerűen megépített épületek, ez sokat számít a jelenlegi állapotaikban. Viszont az elhanyagolás és a műszaki problémák néhány helyen oda vezettek, hogy szerkezeti, statikai problémák, repedések is megjelentek és süllyedések is előfordultak. A probléma nagyon sokrétű, és ennek csak egy része a szakszerűség és az anyagiak hiánya. A másik nagyon jelentős probléma a templom rendszeres használatára irányul.
A templomok rongálódásánál mi okozza a fő problémát?
– Petőfi Sándor szavaival élve: „Azért a víz az úr!”. Persze nagy nemzeti költőnk a Föltámadott a tenger… című versében ezt más kontextusban használta, viszont kétségtelen, hogy szó szerint is igaz. A műemléki épületeink legnagyobb ellensége a víz. Ha egy templom túlvizesedik, a falai alá kerül a víz, a talaj elkezd süllyedni és megrepednek a falak. Az épületeink állaga szempontjából, a víz távol tartására számos megoldás létezik. Függ persze attól is, hogy mi okozta a nedvesedést. Ennek sokféle formája van, nemcsak az esővíz, lehet például jég, talajvíz vagy a páratartalom hirtelen megnövekedése is. Ha ezek megakadályozása szakszerűen történik, akkor sokat javíthatunk a műemlékeink állapotán. Ez a szakmai nap azt is szolgálta, hogy felhívja a plébánosok figyelmét, mennyire fontos feladatot látnak el a templomok megőrzésében, de amellett, hogy a karbantartási tudást erősítette, a támogatási lehetőségekről is informált.
Mit vesz figyelembe a Teleki László Alapítvány a támogatásokat illetően?
– A Teleki László Alapítvány tevékenysége az egész Kárpát-medencére kiterjed. Elsősorban a történelmi egyházakkal foglalkozunk, ennek fő oka a közösségépítés és a hit ápolása. A támogatási irányokat mindenekelőtt a műemléki érték határozza meg, de függ a közösség helyzetétől és egyéb nemzetpolitikai szempontoktól is. Ez egy olyan feladatkör, amit alaposan kell mérlegelni. A Teleki László Alapítvány karöltve dolgozik a Nemzetpolitikai Államtitkársággal. Az elmúlt években a délvidéki templomok állagának a felmérésével is foglalkoztunk, köztük a zsablyai templommal, amelynek szeretnénk támogatni a felújítását. A teteje beomlott, viszont nagyszerű épület, és egyébként jó állapotban van. Ha a tetőt helyreállítanánk, az épület hosszú időre megmenekülne. Tisztában kell lenni, milyen épületekről van szó. Istentől valósultak meg az ember által. Összefüggésben állnak a lélekkel. Minden kor a saját lehetőségei és meglátása szerint formálta. Ez nem múltba révedés. Az épületek nem tudnak beszélni és kiabálni, de ha valakinek szeme és füle van hozzá, akkor megérti.
