A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ nyári táborai a múlt héten kezdődtek és ezen a héten folytatódnak, így ismét gyermekzsivajtól és kacajtól hangos a szabadkai VM4K épülete. Ahogyan azt Szabó Zsuzsannától, a VM4K kulturális referensétől megtudhattuk, a Kreatív kalandok című tábor második hetének programjaira is a 6-tól 10 éves korú gyermekek jelentkezését várták:
– Egyesek mindkét hétre jelentkeztek, de vannak, akik csak az elsőre vagy a másodikra, így ezen a héten új részvevők is érkeztek. A programjaink nem ismétlődnek, más-más foglalkozáson vehetnek részt a gyerekek. Ha adott esetben ugyanaz is a foglalkozásvezető, de minden alkalommal újdonságokkal várja a gyerekeket. A tábor résztvevői ezúttal is kipróbálhatják a kézügyességüket, népi játékokat és modern táncokat tanulhatnak, emellett drámajátékkal is foglalkozhatnak. Fontosnak tartjuk azt is, hogy mozogjanak. A múlt héten szakmákat, hivatásokat mutattunk be, labdarúgóedző, műsorvezető-szerkesztő, bábművész és színművész érkezett hozzánk, erre a hétre pedig egy íjászt várunk. Nagy sikert aratott a Jancsi Bohóc Bábszínház, akik visszatérnek hozzánk, ezúttal egy másik előadással. A gyerekek nagyon szeretik az arcfestést, a lufiszobrászatot és a csillámtetkókat, ezen a héten ez is lesz. A tábor végére ún. bemutató színpadot tartunk, ahol majd a résztvevők megmutathatják, mit tanultak a hét folyamán. Emellett folytatódik az Én és a világ kamasztáborunk, valamint az informatikatáborunk is. A foglalkozásainkon a részvétel díjtalan és uzsonnát is biztosítunk a gyerekeknek – mondta a lapunknak Szabó Zsuzsanna.
Tegnap a kisebbek egyebek közt Activityztek, Szalai Eszter hajdújárási nyugalmazott tanítónővel pedig cicákat gyúrtak papírból:
– A múlt héten tablóképet és bohócot készítettünk a gyerekekkel. Mindkét foglalkozást nagyon élvezték. Külön munkálkodtak az óvodások és külön az iskolások. Ez most is így volt, ezúttal viszont macskát csináltunk papírmasé technikával. A célom egyebek közt az is volt, hogy felhívjam a figyelmüket az újrahasznosításra. A papírmaséhoz nem is kell más, mint újságpapír és megfelelő sűrűségre kevert tapétaragasztó. Először nem nagyon mertek hozzányúlni a ragasztóhoz, megijedtek, hogy majd mindent összeragasztanak, de elmagyaráztam, hogy ez a ragasztó csak papírt ragaszt. Azután felbátorodtak és nagy beleéléssel készítették a papírcicákat. A legfontosabb „kellék” mégiscsak a fantázia és a kreativitás, ezekből pedig nincsenek híján a gyerekek. Nagyon ügyesek és érdeklődőek voltak. Nemcsak a nagyobbak, a kisebbek is. Sőt, azt vettem észre, hogy az óvodások kitartóbbak és türelmesebbek, míg az iskolások többet izegnek-mozognak. Miután elkészültek a cicák, egymás mellett száradtak, ma pedig lehet őket kifesteni. Arra buzdítom a gyerekeket, hogy mesebeli cicákban gondolkodjanak, bátran használjanak olyan színeket és mintákat is, amelyek egyébként nem jellemzik a macskákat. Jó volt azt tapasztalni, hogy ebben a felgyorsult, digitalizált világunkban is a tanulók érdeklődést mutattak a kézművesség iránt. Egymásnak is segítettek, erre is mindig felhívom a figyelmüket, hogy legyenek jó társak és segítsenek a másikon – fejtette ki Szalai Eszter.
Grinfelder Petra, az Ivan Goran Kovačić Általános Iskola tanulója nagyon tetszetős cicát készített:
– Érdekes volt ez a foglalkozás. Összegyűrtük az újságpapírt, ragasztóval bekentük és cicává formáztuk. Azután félretettük száradni, majd pedig jöhet a festés. A cicámat hazaviszem és otthon kitesszük dísznek. Szeretem a tábort, eddig mindegyik játékot élveztem – osztotta meg velünk az élményeit Petra.
A táborban nagy figyelmet fordítanak a mozgásra is. A gyerekek tegnap kint is játszottak a körbekerített udvaron. Borsos Ádám, az Október 10. Általános Iskola tanulója és húga, Emma is nagyon szeretnek mozogni:
– A múlt héten is voltam. Sokat játszunk, karikákat is dobáltunk, nekem most az tetszett a legjobban. Érdekes ez a játék, mert akkor nyersz, ha mind a néggyel eltalálod a célt – tudtuk meg Ádámtól, míg Emma figyelmét egy másik játék kötötte le, amely során kartonlapokon kell végighaladni:
– Nekem az tetszik, hogy ezeken kell lépkedni és mászni, de nem mindegy hogyan, külön van megjelölve, hova tehetek a lábadat és hova a kezedet – mutatta meg Emma.