A Nemzeti Összetartozás Éve jegyében együttműködésre kerül sor a vajdasági kulturális, oktatási és művészeti élethez kötődő intézmények és szervezetek közt, amelyek egyenrangú partnerként, konszenzus alapján, egész évre szóló programtervet dolgoztak ki, és ehhez kapcsolódóan rendezvénysorozatot hoznak létre. A résztvevők az Európa Alapítvány, a Hét Nap Kft., a Forum Könyvkiadó Intézet, a Kanizsafeszt, a Kosztolányi Dezső Színház, a Magyar Szó Kft., a Malomfesztivál, a Pannónia Alapítvány, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség. A rendezvénysorozat a Szekeres László Alapítvány koordinálásával valósul meg, a Nemzetpolitikai Államtitkárság megbízásából.
Ökrész Rozália (Fotó: Gergely József)
JELENTŐS KIADVÁNYOK
Ahogyan azt Ökrész Rozáliától, a Magyar Szó igazgatójától megtudhattuk, a résztvevők két alkalommal is megbeszélést tartottak, a lapunk pedig az évforduló alkalmából izgalmas kiadványokkal készül: Mi a magyar most, Vajdaságban? címmel díszdobozba csomagolt öt önálló kötettel; a Trianon száz éve – Zúgnak a harangok címmel a Hétvége mellékletünk 42 írásának szerkesztett változatával; A város lelke, avagy identitásjelek címmel Lovas Ildikónak az Üveggolyó mellékletben közölt sorozatának szintén a szerkesztett változatával; továbbá két tematikus számmal, a Trianonról a kicsiknek a Jó Pajtás, a Mit mond neked Trianon? pedig a Képes Ifjúság különszámaként jelenik majd meg.
– Az, hogy egy újabb kiadványsorozatot adunk ki, valójában a folytatásának mondható annak a tevékenységnek, amit a Magyar Szó évekkel ezelőtt kezdett meg. A Szórványlétben I. 2016-ban, a Szórványlétben II. 2017-ben jelent meg, a Menedékben című kiadványunk, amely az 1956-os forradalomra emlékezik a 60 éves évforduló alkalmából, szintén 2016-ban, tavaly pedig a Magyar Szó 75 éves fennállását jegyző Mérföldkövek című kötetet adtuk ki. Komoly, kapitális kiadványokat jelentetett meg a Magyar Szó az elmúlt néhány évben, amelyekre méltán lehetünk büszkék és ez most is így lesz – mondta Ökrész Rozália.
Lapunk igazgatója a továbbiakban kifejtette, hogy a Mi a magyar most, Vajdaságban? című kötetsorozat az önazonosság témáját fejtegeti a népről, a nemzetről, a hazáról, a szülőföldről, az otthonról, és azt, hogy mindez hogyan jelenik meg az irodalomban, a kutatásokban és a művészetekben. Minderre választ adhat a díszdobozban, ezer példányszámban megjelenő kiadványsorozat, amely magában foglal egyebek közt irodalmi alkotásokat, történészek, néprajzkutatók, antropológusok és népművészet-szakértők által megfogalmazott gondolatokat, az elbeszélt történelem témakörében visszaemlékezéseket, de kitekint az építészeti örökségünkre is.
A Trianon száz éve – Zúgnak a harangok című kötet a Hétvége mellékletben megjelenő Trianonhoz köthető tematikus írásokat tartalmazza, a tervek szerint a kiadvány négy fejezetben tárgyalja majd a békeszerződéshez kapcsolódó történéseket. Az első fejezetben szó lesz a békeszerződés általános rendelkezéseiről, az elcsatolt területek nagyságáról, valamint arról, mi történt 1918 első napjaiban Szabadkán, Zentán, Óbecsén, Zomborban, Nagybecskereken és Újvidéken. A második fejezet bevezetője a békeszerződésnek a határok meghúzására vonatkozó részével foglalkozik, ezt követően pedig a határ menti településeken a helybeliekkel készülő riportokat tartalmaz majd. A harmadik fejezetben az impériumváltást követő szoborrombolásokról lesz szó, a negyedikben pedig arról, hogyan élik meg ma a vajdaságiak a kisebbségi létet.
A város lelke, avagy identitásjelek című kötet Lovas Ildikó az Üveggolyó mellékletben közölt sorozatának szerkesztett változata lesz.
A Jó Pajtás az egyetlen heti magyar nyelvű gyermekújság. A 74. éve rendszeresen megjelenő lap már a puszta létével is hozzájárul a vajdasági magyarság azonosságtudatának megőrzéséhez és továbbításához. Ökrész Rozália elmondása szerint azonban újabb feladatul lett kitűzve, hogy a Trianon-különszám kiadásával szélesítse a fiatalok látókörét és ismeretét. Hasonló az eset a Képes Ifjúsággal is, amelynek olvasói elsősorban a középiskolások, valamint az egyetemisták és a fiatal felnőttek. A Képes Ifjúság szintén tematikus számmal jelentkezik majd.
Gruik Ibolya (Fotó: Gergely József)
VÁLASZOK AZ UTÓKORNAK IS
A Mi a magyar most, Vajdaságban? című kötetsorozat jelentőségét Gruik Ibolya szerkesztő is hangsúlyozta:
– Ahogy a felkérőlevélben is írtuk, az elmúlt évszázadban mi, vajdasági magyarok kerestük a saját válaszainkat arra, ami identitásunkat jelenti. Ezek a válaszok akkor is egységes egészet képeznek, ha egészen mást jelent minden megkérdezett számára önnön magyarsága. A válaszok mi magunk vagyunk, hiszen a mi kultúránkat, a mi létezésünket ezek a válaszok teszik otthonossá. Szeretnénk ezeket a válaszokat átadni az utánunk jövőknek. Kétségtelen, hogy nem mindenki számára egyforma jelentőségű a nemzeti hovatartozás.
Azonban az is kétségtelen, hogy nemzeti hovatartozásunk kódolva van nyelvünk, kultúránk által. Belső indíttatás, meggyőződés kérdése, hogy kettős vagy többes identitásúnak éljük-e meg magunkat, vagy éppen ellenkezőleg, csakis az egyetemes magyar nemzet részeként tekintünk önmagunkra – tudtuk meg Gruik Ibolyától, aki arra is kitért, hogy miképpen lehet egy történelmi esemény hívószó.
– Minden jelentős történelmi esemény, annak felidézése alkalom arra, hogy föltegyük azt a kérdést, kik vagyunk, milyenek vagyunk, mi az, ami jellemez bennünket. Ez azért fontos, mert a válaszok abban segítenek, hogy közérzetünket ne a távoli múltban történtek határozzák meg. Tehát mi nem a múltba révedést célozzuk meg. A koncepciónk dinamikus, pozitív hozzáállásra épül. Úgy hiszem, nem is lehet másként, hiszen száz év után is vagyunk, itt vagyunk. Örülünk annak, hogy azonos kritériumok alapján sok egymástól különböző, az identitásról egészen mást gondoló 1939 és 1995 között született szakmabelit tudtunk megszólítani. Minden generáció képviselve van, erre nagyon odafigyeltünk, mert fontosnak tartjuk, hogy ne rétegkiadványt készítsünk. Azt szeretnénk, ha ez az öt – széppróza, a történelem, a néprajz – kulturális antropológia, az elbeszélt történelem – helytörténet és az építészet területének képviselőinek gondolatait tartalmazó – kötet egységes volna a válaszok különbözőségében, egyediségében, ha a válaszok megerősítenék egymást, párbeszédben, vitában állnának egymással, mert ez a természetes – fejtette ki Gruik Ibolya, aki azt is kiemelte, hogy a kötetek nem csupán az elmúlt száz évre fókuszálnak.
– Az elmúlt száz év nem szakítható ki az egészből. Tehát például a templomaink, amit eleink építettek, az abban látható festmények, amiket megfestettek, róluk ugyanúgy szólnak, mint rólunk. És a templomok nem száz éve épültek, hanem jóval korábban. Vagy azok a fiatalok, akik a délszláv háború idején születtek, egészen más élményeket hordoznak, mint az 1945 után születettek. Az idők összefüggenek egymással. Nem akarjuk kitépni valamelyik szeletét, de a száz év mindenképpen alkalom arra, hogy átfogó képet nyújtsunk át az olvasónak. Azt hiszem, az olvasókat érdekli ez a téma – tudtuk meg Gruik Ibolyától, aki a címválasztásról is szólt.
– Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című versében kortársaihoz szól, nekik szegezi a kérdést: mi a magyar most? Azóta sokan megpróbáltak reflektálni a fölvetett gondolatra, asszociációk sora jelzi, ki hogyan írta át önmaga számára a fönti kérdést. Most mi is ezt tesszük, és megkérdezzük: Mi a magyar most, Vajdaságban? – mondta Gruik Ibolya.
A Mi a magyar most, Vajdaságban? című kötetsorozat felkért szerzőinek névsora:
Apró István, Bakos Petra, Balassa Endre, Balázs Attila, Balázs-Arth Valéria, Balogh István, Baranyi Anna, Baráth Gábor Gergely, Bárth János, Beck Zoltán, Bencsik Orsolya, Berta Adrián, Besnyi Károly, Beszédes Valéria, Biacsi Karolina, Bicskei Zoltán, Bognár Antal, Bogner István, Bordás Győző, Borsi Ferenc, Bozsik Péter, Börcsök László, Czékus Géza, Csáky Sörös Piroska, Cservenák Pál, Csík Mónika, Csonti István, Csorba Béla, Csömöre Zoltán, Csúszó Dezső, Danyi Zoltán, Dévavári Zoltán, Dolinszky Gábor, Dudás Anikó, Dudás Károly, Fábián Gyula, Fábri Géza, Faragó Árpád, Fehér Miklós, Fehér Viktor, Fejős Sándor, Fekete J. József, Fodor István, Forró Lajos, Fridrik Cirkl Zsuzsanna, Friedrich Anna, Fúró Andor, Gazsó Hargita, Glässer Norbert, Gobby-Fehér Gyula, Gondi Martina, Györe Zoltán, Hajnal Jenő, Hajnal Virág, Hallai Zoltán, Harmath Károly, Heinermann Péter, Herédi Károly, Hernyák Zsóka, Hódi Éva, Hódi Sándor, Homolya Ákos, Hornyák Árpád, Horvát Lehel, Horváth Árpád, Horváth Endre, Hovány Lajos, István Márta, Jódal Kálmán, Jódal Rózsa, Juhász Gyula, Jung Károly, Kávai Szabolcs, Kisimre Szerda Anna, Klamár Balázs, Klamár Zoltán, Klein Rudolf, Kocsis Árpád, Kontra Ferenc, Kónya Sándor, Korenchy László, Korhecz Papp Zsuzsanna, Kórizs József, Kovács Jolánka, Lábadi Dávid, Losoncz Alpár, Lovas Ildikó, Lovra Éva, Majoros Sándor, Mák Ferenc, Matuska Márton, Mészáros Zoltán, Mezei Zsuzsanna, Mirnics Károly, Mirnics Zsuzsa, Molnár Tibor, Nagy Abonyi Ágnes, Nagy Abonyi Árpád, Nagy Imre, Nagy Kiserős Melinda, Nagy Tibor, Német Klaudió, Németh Ferenc, Ninkov Kovačev Olga, Orcsik Károly, Orosz Attila, Ózer Ágnes, Palatinus Aranka, Papp Árpád, Papp László, Pastyik László, Patócs László, Patyi Szilárd, Pecze Anna, Pecze Rózsa, Pejin Attila, Pekár Tibor, Pelyach István, Pesti Attila, Péter László, Pfeiffer Attila, Pióker Károly, Raffai Judit, Raffay Endre, Rajsli Ilona, Ricz Péter, Rind Melitta, Sáfrány Attila, Sándor Zoltán, Sárközi Ottilia, Silling István, Silling Léda, Sinkovits Péter, Stanyó T. Gizella, Surányi Roland, Sutus Áron, Szabó Ágnes, Szabó József, Szabó Zsombor, Szathmári István, Szedlár Rudolf, Szerda Balázs, Szilágyi Mária, Szlávics Károly, Szegedi-Szabó Béla, Szögi Csaba, Szőke Anna, Szöllősi Gyula, Szügyi Ferenc, Takács Edvárd, Tékiss Tamás, Teleki Júlia, Ternovácz István, Tolnai Ottó, Tomik Nimród, Tóth Glemba Klára, Tóth Lívia, Tóth Szilárd János, Tóth Vilmos, Valkay Zoltán, Várady Tibor, Vasagyi Mária, Vass Géza, Vázsonyi Csilla, Végel László, Vékás János, Verebes Ernő, Virág Gábor, Virág Gábor id., Weiss Rudolf.
