A Vajdasági Magyar Értéktár célja a helyi szellemi, tárgyi és természeti kincsek összegyűjtése, rendszerezése és bemutatása. Az adatbázisba bekerülő értékek a vajdasági értéktárbizottságok és a magánszemélyek javaslatai alapján kerülnek be. Vajdaság kulturális, építészeti, természeti, szakrális és gasztronómiai öröksége között megtalálhatjuk a többi között a noszai Hinga-dombot, a dombói középkori monostort, a Ferenc-csatornát, a Telecskai-dombokat, a doroszlói Szentkutat, a vajalját vagy a tordai gyógyvizet. Egyre több település csatlakozik a Vajdasági Magyar Értéktárhoz, és az értékek száma is folyamatosan bővül. Fehér Viktort, a Vajdasági Magyar Értéktár koordinátorát kérdeztük a részletekről.
– A Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság 2016-ban alakult 64 értékkel. A bizottság elnöke Varga Tamás. A program célja, hogy a vajdasági magyar értékeket egy közös adatbázisba rendezze. A magyarországi kezdeményezés célja, hogy a kis közösségektől indulva regionális, országos, és később Kárpát-medencei szinten összegyűjtse ezeket az értékeket. A kis közösségek alatt településeket értünk, ezért a Vajdasági Magyar Értéktár rendszere is úgy épül fel, hogy legalul vannak a települési értéktárak, amelyeket helyiek hoznak létre. Egy település lakosai összeírják azokat a helyi kulturális értékeket, amelyek számukra fontosak. Ezekből készítenek egy listát, amely megjelenik a települési értéktárban. Például a legutóbb megalakult csantavéri települési értéktár is ebben a fázisban van, tehát összegzik a számukra legfontosabb értékeket. Ennél magasabb szint a tájegységi értéktár, amikor egy nagyobb tájegység értékeit gyűjtik össze egy közös adatbázisba. Itt a települések jelölnek ki értékeket, amelyeket javasolnak a tájegységi értéktárba. Innen jutunk el a Vajdasági értéktárba, amely a tájegységek javaslatai alapján áll össze. Az eggyel magasabb szint pedig a külhoni szint. Itt kezdődött a vajdasági magyar értékgyűjtés. A külhoni értékek 64 értékkel indultak. Itt olyan regionális szintű anyagról van szó, amely a vajdasági magyarság számára meghatározó. Például az oroszlámosi Templomdomb régészeti lelőhely, a kishorgosi Árpád-kori templom és temető, vagy a bánáti bazsarózsa. A természeti környezettől a kulturális értékeken át az épített környezetig minden megtalálható az értéktárban. Mindig van egy újabb település, amely bekapcsolódik a gyűjtésbe. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet koordinálásával felkerülnek az www.ertektar.rs honlapra – tudtuk meg Fehér Viktortól. Mint hozzátette, magánszemélyek is javaslatot tehetnek arra, hogy mi kerüljön be az értéktárba. Mindezt a Vajdasági Magyar Értéktár honlapján a Javaslat gombra kattintva tehetik meg. Az online kitölthető javaslattételi űrlap bekerül a rendszerbe, amely ezután a bizottságokhoz kerül elbírálásra.
Nemrég Csantavéren is megalakult a helyi értéktárbizottság. A bizottság egyik tagja, Bakos Árpád elmondta, jelenleg azon dolgoznak, hogy összeírják a település értékeit.
– Fehér Viktor megkeresett bennünket azzal, hogy szeretné, ha a csantavériek is bekapcsolódnának ebbe a programba. Sikerült összegyűjtenem egy négytagú csapatot a nemrég elballagott diákokból, akikkel részt veszünk a Hétköznapi hőseink című felhívásban. Olyan régmúltban vagy ma élő emberekről írunk, akik sokat tettek a faluért. Ők azok a hétköznapi hősök, akik nélkül Csantavér ma nem tudna működni. Most azon dolgozunk, hogy augusztus elején az összegyűjtött adatokat át tudjuk adni Fehér Viktornak. A második kérdése az volt, hogy Csantavér is csatlakozna -e a Vajdasági Magyar Értéktárhoz. Néhányan a helyi pedagógusok és helytörténészek közül összeültünk, és megalakítottuk Csantavér település értéktárát. Most vagyunk abban a fázisban, hogy ki kell választanunk azokat a dolgokat, szellemi és tárgyi hagyományainkat, amelyeket érdemesnek tartunk arra, hogy bekerüljenek a Vajdasági Magyar Értéktárba. Talán így a Kárpát-medencei értéktárnak, a Hungarikumnak is a részesei lehetünk – emelte ki Bakos Árpád.