Ma, november 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját. Ezen a napon 1844-ben V. Ferdinánd császár eleget tett a reformerek és a magyarok kéréseinek, és hivatalossá tette a magyar nyelvet az akkori Magyar Királyság területén. A magyar nyelv a nyelvújítás kora óta rengeteg változáson ment át. Ezek mind a mai napig tartanak, hiszen a változás nem áll meg, ahogyan az anyanyelvünket ért idegen nyelvi hatások sem. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miként tapasztalja meg egy gyakorló magyartanár ezeket a változásokat a diákok körében. Horváth Rice Valéria magyartanárt arról kérdeztük, hogy milyen új nyelvi jelenségekkel találkozik az órákon, valamint arról is, hogy mekkora kihívást jelent egy tanárnak a virtuális világban szocializálódott diákok tanítása, és igényes beszédre nevelése.
– Ahhoz, hogy felmérjük a változásokat, kutatásokat kellene végezni. Már általános iskolában fel lehet figyelni bizonyos jelenségekre, amelyek lehet, hogy múló jelenségek vagy javíthatók. Nagyon jó, hogy ha első, második, ötödik és nyolcadik osztályban észrevesszük, hogy valami történik a nyelvi készségekkel, és azokat korrigáljuk. Mi, tanárok nem mindig tudunk odafigyelni a gyerekek mondatszerkesztésére, amikor megszólalnak, ugyanis néhányan hiányos mondatokkal, félszavakkal, gesztusokkal próbálnak beszélni. Nem igazán vehető észre az, hogy a gyerekek többsége szabályos mondatokban próbálja megfogalmazni a gondolatait. Persze kivételek mindig vannak. Sok diák van, aki nagyon ügyesen és szépen tud kommunikálni. Ha nyelvről van szó, akkor nemcsak a beszélt nyelvről kell szót ejteni, hanem arról is, hogy mit tudnak a diákok írásban produkálni, és arról is, hogy miként tudják megérteni az olvasott szövegeket. Itt alá kell, hogy támasszam azt a mindenki által megállapított tényt, hogy a helyzet egyre siralmasabb – mondta Horváth Rice Valéria.
Arra a kérdésre, hogy mennyire hat a gyermekekre az internet világa, vagyis a közösségi oldalakon és a legnagyobb videómegosztón látott tartalmak, a következőket válaszolta:
– Néha azt tapasztalom, hogy előbb jut eszükbe egy szó angolul, mint magyarul. Ezzel először tehetetlenül szembesültem. Aztán rájöttem, hogy ezek a gyerekek az interneten meg a YouTube-on élnek, és innen lesnek el dolgokat, így vannak olyan kifejezések, amelyeket csak angolul tudnak. Van Kazinczynak egy idézete, mely szerint: ,,Rettegni az újtól, szokatlantól, idegentől éppen úgy hiba, mint mohón kapni és mind azon, valami új, szokatlan és idegen.” Ez a nyelvújítás korában volt nagyon érdekes gondolat, amikor mindent magyarítani akartak. Azután a magyar szakemberek azzal szembesültek, hogy ezzel kizárjuk magunkat a nemzetközi életből, mert közös szavakat használunk például a legújabb digitális újításokra, felfedezésekre. Az, hogy valami angolul jut eszükbe, nem is lenne gond, ha olyan szavakról lenne szó például, hogy online. Nekik egyszerű, hétköznapi szavak nem jutnak eszükbe. Már ott tartunk, hogy van olyan gyerek, akik nem tudja, mi az a szita. Amikor a népmesében olvassuk, hogy annyi gyereke volt, mint a rosta lyuka, akkor nem érti, miről van szó. Észre lehet venni, hogy vannak olyan diákok, akik nem tudják szavakkal kifejezni a mondatok érzelmi töltetét a fogalmazásokban, hanem úgy érzik, hogy ha nem tudna odabiggyeszteni egy smile-t, akkor a tanár nem is fogja érteni, hogy ő azzal a mondattal mit akart mondani. Vannak ilyen jelenségek, és vannak olyan gyerekek is, akik szépen használják a magyar nyelvet – tudtuk meg a tanárnőtől.
Mint hozzátette, manapság sokkal nehezebb magyartanárnak lenni, mint régebben volt. Szerinte a magyartanárok földrajz, történelem, biológia és mindenféle tanárok is egyszerre, mert a szókincsgyarapítás közben mindenfélét próbálnak tanítani a diákoknak.
– Van, amikor akadályokba ütközünk. Jó hír, hogy rengeteg gyerek szeret kisfilmeket, prezentációkat készíteni, utánajárni a dolgoknak. Ez a jövő, és engedni kell, hogy a tanulók használják a modern eszközöket, és ilyen módon kell belevinni őket a kulturálódásba. Mindig van két-három gyerek, aki szeret olvasni, akivel sokat beszélgetnek a szülők, nagyszülők. A magyar nyelv megvan, köszöni szépen, jól van, fejlődik, új szavakat kap, és a gyerekeket arra kell rávenni, hogy igényesen használják.
A nyelv egy közös jelrendszer, és a kommunikációt szolgálja. Ahhoz, hogy hibátlanul tudjunk kommunikálni, be kell tartanunk annak szabályait. A tanár munkája, hogy ezeket megtanítsa a gyerekekkel. Elég sok örömet okoz, amikor a magyartanár négy-öt év múlva azt látja, hogy a diák versenyeket nyer, magyartanár szeretne lenni vagy író lett belőle, verseket ír, jelentet meg. Akkor érezzük azt, hogy valamit jól csináltunk, hogy elültettünk egy kis igényességet a gyermekben a nyelv iránt – emelte ki Horváth Rice Valéria.
