A Liza, a rókatündér című alkotás nyerte el a legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a 2. Magyar Filmhéten, amelynek vasárnap esti gáláján először adták át a Magyar Filmdíjakat összesen 18 kategóriában. Különdíjat kapott az Oscar-díjas Saul fia. A kisjátékfilm kategóriában a zentai származású Kovács István Betonzaj című alkotását ítélték a legjobbnak a Magyar Filmakadémia tagjai.
A Liza, a rókatündért 15 kategóriában jelölték és végül 7 díjat nyert el a film: a legjobb rendezőét Ujj Mészáros Károly, a legjobb női főszereplőét Balsai Móni vehette át. A Liza alkotói kapták a legjobb látványért, zenéért, vágásért, valamint a legjobb smink-, fodrász- és maszkmesternek járó Magyar Filmdíjat.
Ujj Mészáros Károly a rendezésért elnyert díjat átvéve a Saul fia alkotóinak viccesen megköszönte, hogy nem indultak a versenyen és így esélyt kaphattak más filmek is a díjak elnyerésére. Mint felidézte, a Liza, a rókatündér nyolc évig készült.
A Félvilág lett a legjobb tévéjátékfilm, ez az alkotás 11 jelölésből négyet – legjobb férfi mellékszereplő, legjobb tévéjáték, operatőr és forgatókönyvíró – váltott díjra. Az egykori kurtizán, Mágnás Elza életének utolsó napjait bemutató film rendezője Szász Attila.
A legjobb férfi főszereplőnek járó elismerést ifj. Vidnyánszky Attila kapta a Veszettekben nyújtott alakításáért.
A legjobb női mellékszereplő Csákányi Eszter lett az Utóéletben nyújtott teljesítményéért. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat Kulka Jánosnak ítélték oda a Félvilág című filmben játszott szerepéért.
A legjobb ismeretterjesztő filmnek a Vad Kunság – A Puszta rejtett élete című filmet, Mosonyi Szabolcs rendezését választották a Magyar Filmakadémia tagjai. A kisjátékfilmek közül a zentai Kovács István Betonzaj című munkáját ítélték a legjobbnak. A legjobb animációs filmnek járó Magyar Filmdíjat Gauder Áron rendezése, a Kojot és a szikla című alkotás kapta. A dokumentumfilmek kategóriájában a Drifter, Hörcher Gábor rendezése nyerte el a díjat.
Az operatőrök közül a Félvilágot fényképező Nagy András kapta a Magyar Filmdíjat. A legjobb forgatókönyvíró díját Köbli Norbertnek ítélték oda a Félvilág című tévéjátékfilmért. A legjobb vágónak járó elismerést Czakó Judit a Liza, a rókatündér című nagyjátékfilmért nyerte el.
A Magyar Filmdíjakért folyó versenyben a Saul fia, Nemes Jeles László múlt hétfőn hajnalban Oscar-díjjal jutalmazott alkotása nem indult, de a szervezők különdíjjal jutalmazták. Nemes Jeles László megköszönte a stáb munkáját, és arról beszélt, hogy amikor 2003-ban visszaköltözött Párizsból, mennyire fontos volt számára az az itteni filmes világ, amely befogadta és a stúdió, ahol első kisfilmjeit készítette.
Az este a Körhinta című filmből, Fábri Zoltán alkotásából és a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezte Körhinta című előadásából bemutatott részlettel kezdődött és zárult. A gála végén a színpadon megjelent a film főszereplője, Törőcsik Mari, a nemzet színésze is. Gratulált a Saul fia alkotóinak és felidézte, hogy egykor együtt játszott a film főszereplőjével, Röhrig Gézával az Eszmélet című tévéfilmsorozatban, aki abban a kis József Attilát játszotta.
Az eseményen megemlékeztek a magyar filmművészet elmúlt években elhunyt jeles alkotóiról is.
A 2. Magyar Filmhéten 7 kategóriában diadalmaskodott Liza, a rókatündér című film szerepelt tavaly Újvodéken, a Cinema City fesztiválon, valamint Palicson, az Európai Filmek Fesztiválján is. Lénárd Róbert kritikája a filmről A japán kísértet, a retró szerelem és a lóláb címmel július 7-ei számunkban jelent meg. Ebből idézünk néhány mondatot:
Liza (Balsai Mónika) ápolónőként dolgozik és megörökli ápoltja otthonát. A lakásban ott kísért az évek óta halott japán popsztár, Tomy Tani (David Sakurai) szelleme, aki féltékenységében minden férfit eltesz láb alól, aki szemet mer vetni Lizára, aki viszont azt hiszi, átok ül rajta, és hogy japán mitikus lénnyé, rókatündérré változik. A hullahegy növekszik, a lakásba albérlőként beköltözik egy nyomozó (Bede Fazekas Szabolcs), Liza pedig az öngyilkosságot fontolgatja.
A sztori gazdagnak tűnik, de a leírtak a film percenként felpörgő ötletgyárszalagját még csak sejtetni sem képesek. Megtudhatjuk, hogy a halál egy japán popénekes, hogy a Cosmo címlapruhái csipkefüggönyből is előállíthatók, hogy a szív szerelme a Mekk Burger étteremlánc cseresznyevirágzásában jön létre, hogy lehet szexelni egy piros aerobiklabdán, hogy vannak férfiak, akik ecetes uborkával szeretik a teát, mások pedig vállalati szekrényekben bujkálnak, hogy létezik finn westernzene, hogy a közmondások rendre befejezetlenek és hogy a férfiak mind különös mintás zoknikat hordanak – és ez még mindig csak pár emlékezetes pillanat.
A kamera a végsőkig stilizálja ezt a történetében sekélyes és könnyed hangvételű, de rendkívül szórakoztató tündérmesét, amely méltán az egyik legnépszerűbb mozija az elmúlt év magyar filmtermésének.
Az emlegetett lóláb hatalmas, de Ujj Mészáros Károly remekül menedzseli azt. Úgyhogy nem lóg ki, száznyolc percen keresztül. Ez pedig önmagában is hatalmas mutatvány – írta egyebek között tavaly nyáron Lénárd Róbert.
Az Index.hu hírportál tavaly augusztusban azt írta, érdemes megjegyezni Kovács Istvánnak, a Betonzaj című kisjátékfilm alkotójának a nevét. Ez volt a vizsgafilmje, amely a múlt évben szerepelt a 39. montreali filmfesztiválon, amely Észak-Amerika egyetlen A-kategóriás nemzetközi filmes seregszemléje. Most pedig kategóriagyőztes lett a 2. Magyar Filmhéten. A rendező tegnap munkatársaival javában dolgozott új filmjén, ezért csak néhány mondatot beszélgettünk. Mint mondta, alkotótársaival egyetemben természetesen nagyon örül a díjnak. Már azt is nagy elismerésként élték meg, hogy a Magyar Filmakadémia tagjai beválogatták a kisjátékfilm kategóriában a díjra jelölt 5 alkotás közé. Mivel az új filmen dolgoznak, Kovács István nem jutott el a filmhét vetítéseire, bár korábban már a kisjátékfilmek versenyében szereplő 70 alkotás nagy részét sikerült megnéznie.
