Kedden a palicsi filmfesztivál fő versenyprogramjában a Chained (Bilincsben) című izraeli–német koprodukcióban készült filmet vetítették. A tegnapi sajtótájékoztatón az újságírók Yaron Shani rendezővel beszélgethettek. A film valójában a Love Trilogy második része, egy rendőrről szól, akinek a lába alól kicsúszik a talaj.
– A trilógia fő témája a szerelem, de nem romantikus, csöpögős értelemben. Sokkal inkább a kötődésre helyeződik a hangsúly, amely negatívumokat is hordozhat magában. Amikor ugyanis valakihez kötődünk, nagyon könnyen a függőség csapdájába eshetünk, sebezhetővé válhatunk és érzelmi sérüléseket szenvedhetünk – fejtette ki a rendező, aki arra is kitért, hogy a főszereplőt valódi rendőr alakítja.
– Ez magában hordozhat némi rizikót, hogy rendezőként nem azt kapjuk, amit egy hivatásos színész tud nyújtani, de ez esetben inkább arra voltam kíváncsi, hogy a főhős rendőrként hogyan látja ezt a figurát, a saját élettapasztalatán keresztül. Ennél fogva a film sok reális elemet is tartalmaz, kiváltképp a rendőri munkával kapcsolatban. A szereplő nem is igazán játszik, inkább önmagát adja. Készülőben a harmadik rész is, amely ugyebár a trilógia lezárása lesz. Ebben az újjászületésre helyezem a hangsúlyt – tudtuk meg a rendezőtől, aki szólt az izraeli filmgyártásról is.
– Kevés támogatás jut a mozifilmeknek. Úgy vélem, hogy a hangsúly erősen a szórakoztatásra irányul és a vezető politikum ódzkodik a kritikus, problémákat taglaló filmalkotásoktól, a szerzői meglátástól, értelmezéstől. Persze kell a szórakozás is, szükséges olykor megállni, szusszanni és pihenni, mert az élet nehéz, viszont fontos lenne a létezés mélyebb értelmét is kutatni, azon keresztül, ami körülvesz bennünket. Szerintem a fiatalokra károsan hat a filmkínálat egyoldalúsága. Az idő múlásával késztetést érezhetnek majd arra, hogy ezt az űrt pótolják – mondta a rendező.
Valós eset inspirálta
A Párhuzamok és ütközések szintén versenyprogram. Az idei év egyik nagy változása az, hogy ezeket a filmeket immár Palicson, az Abbázia moziban vetítik. Kedden a nézők egyebek közt az Éles késsel című szlovák filmet tekinthették meg. A filmalkotást egy 2005-ben történt valós eset inspirálta, Daniel Tupý egyetemista meggyilkolása, amelyről sokat cikkezett a média. A film némileg eltér a valóságtól, inkább az apa küzdelmét meséli el, miután a támadással négy neonáci extremistát gyanúsítanak, akiket az igazságszolgáltatás hibás döntése miatt szabadlábra helyeznek. Az apa ebbe nem nyugszik bele, és mindent elkövet, hogy kiderüljön az igazság a támadókról. Szembeszáll a nyomozókkal, a korrupt igazságszolgáltatással és a maffiával is. A filmet Teodor Kuhn rendezte, akinek ez az első nagyjátékfilmje. A rendező a vetítés előtt a nézőkhöz fordult. Elmondása szerint azért készítette a filmet, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő. Teodor Kuhn a tegnapi sajtótájékoztatón is jelen volt:
– Akkoriban én is nagyon fiatal voltam, kortársa a meggyilkolt fiatalembernek. Gördeszkás társasággal jártam ki, a neonácik ellenfeleinek számítottunk és olykor konfliktusba is keveredtünk. Én szerencsés voltam, mert megúsztam néhány pofonnal. Daniel ügye megrázta egész Szlovákiát és más országokat is. Fontosnak tartottam azt, hogy az első filmem erről szóljon. Legelőször egy jogi egyetemen mutattuk be, ahol vitafórumot is tartottunk. Az eset ugyanis eredményezett változásokat, azóta néhány törvény módosult is – hallottuk a rendezőtől.
Bemutatkozott az S8 fesztivál
A palicsi filmfesztiválon kedden alkalmunk nyílt betekintést nyerni a spanyol filmgyártásba is. Az S8 fesztivál szervezői, Angel Rueda és Ana Maria Dominguez a tegnapi sajtótájékoztatón is jelen volt:
– Az S8 valójában kísérleti filmek fesztiválja, amely idén tízéves. Úgy vélem, hogy egy űrt töltünk be, azelőtt Spanyolországban nem volt olyan fesztivál, amely az ún. művészi filmeket helyezi középpontba. Az elmúlt évek során a rendezvényünk elismert lett, a vetítések telt ház előtt zajlanak, a közönség Spanyolország egész területéről, de más országokból is érkezik. Nagy örömünkre a fiatalokat is érdekli. Figyelmet fordítunk a közönség és a filmalkotók edukálására is. A filmeseknek ugyanis folyamatosan fejlődniük kell, a nézőknek pedig lépést kell tartani velük. A film jövője az alkotók kezében van, szükségük van a szabadságra és arra, hogy szabadon fejezhessék ki önmagukat. Ezt hivatott szolgálni a fesztiválunk. Sokan úgy tartják, hogy a film haldoklik. Szerintünk nem, inkább csak átalakul, változik. Most van a serdülőkorban – fejtették ki a szervezők.
