Borbás Edina hódmezővásárhelyi írónő Kék Macska című regényét ismerhette meg az olvasóközönség szerdán a Szabadkai Városi Könyvtárban. Új könyvről van szó, csupán néhány hónapja, múlt év novemberében jelent meg az Álomgyár Kiadó gondozásában. A Kék Macska romantikus kalandregény, a budapesti életet mutatja be a századfordulón, pezsgő lokáléletébe enged betekintést, szövevényes szálai pedig botrányokat tárnak fel és botrányhősöket vonultatnak fel.
Borbás Edina széleskörű tevékenységéről ismert, foglalkozott újságírással, televíziózással, műsorokat szerkesztett, forgatókönyveket írt, dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket rendezett, amelyekkel több díjat is nyert. Hullámok csapdája címmel kétrészes strandregényt jelentetett meg, a Kék Macskával viszont újabb szintre lépett. A könyvbemutatón Borbás Edinával Berényi Eszter főkönyvtáros beszélgetett:
– A regényírás számomra szerelem. A Kék Macska is egy szerelemregény. Mindössze egy hónap alatt megírtam. A Hullámok csapdája mindkét része más stílusban készült. Azok inkább úgymond strandregények, divatregények, személyesebbek, a 21. századot, a valóságshow-k világát jelenítik meg. Ezúttal viszont annyira magával ragadott a századforduló elejei lokálélet, hogy muszáj volt erről írnom. A Kék Macska összetettebb. A múltban játszódik, de nem történelmi könyv, annak ellenére, hogy újságcikkek inspiráltak – hallottuk Borbás Edináról, akitől azt is megtudhattuk, hogy egy régi újsághirdetés kiváltképp felkeltette az érdeklődését.
– A Pesti Naplóban bukkantam rá. Egy ügyvéd adta fel, hogy keres egy lányt, akinek csak a nevét tudták és azt, hogy Pesten szolgál szakácsként. Azért kereste, mert Amerikába emigrált nagybátyja hatalmas vagyonra tett szert, a lány az unokahúga és ráhagyná a vagyonát. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a szerencse megtalálta-e a lányt, de a hirdetés révén meglett a könyv főszereplője is. Erre fókuszáltam, a régi újságokban megjelent botrányokra, a kor érdekességeit kerestem, amelyek hozzátartoztak a mindennapokhoz. Érdekes például, hogy az Andrássy út nem volt kikövezve, fakockákkal rakták ki, mert a kő bántotta volna lovak patáit. Az is különös, hogy akkoriban nem lehetett csak úgy egy padra leülni. Egy vállalkozó birtokolta az összes padot, mindegyik mellett ott állt egy jegykezelő és fizetni kellett a pároknak, hogy leüljenek. Képzeljük el azt is, hogy régen az emberek lépten-nyomon köptek, a kávéházakban, a hivatalokban, ezért köpőedényeket helyeztek ki. Az akkori élet bemutatása mellett ez egy elég pikáns könyv. A testiség is megjelenik benne, de megvan a mélysége is, emberi sorsokat, érzelmeket tárnak fel a történetek. Nagyon érdekelt a cselédek és a lokálhölgyek élete. A Kék Macska népszerű lokál volt Budapesten, ide jártak lazítani az európai arisztokraták is. Élve az írói szabadsággal, a szintén híres Orfeum mulató történeteit összevontam a Kék Macskáéval. A könyv tehát valós személyeket is felvonultat, létezik valóságalapja, de részben mégis fikció – mondta Borbás Edina.
