A szavalóverseny győztesei és a zsűri tagjai
A 26. Kosztolányi Dezső Irodalmi Napok rendezvénysorozat két napig tart és ma versenyjellegű műsorokkal kezdődött el a Szabadkai Városi Könyvtárban. Ahogyan azt Berényi Eszter könyvtárvezetőtől megtudhattuk, idén első ízben, a középiskolások mellett, a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók is részt vehettek a megmérettetésben. Ők Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című kötetéből választhattak verset és mondhatták el. A zsűrit Kálló Béla, Mezei Kinga, Raffai Ágnes és Szilágyi Áron színművészek alkották. A jobbnál jobb versmondók fellépése után Kálló Bélától hallhattunk értékelőt:
ERŐS MEZŐNY
– Színvonalas és erős volt a mezőny. Mindenki győztes, aki verset mond. Kosztolányi városában, a verseivel foglalkozni felemelő érzés. Amit a zsűrivel a versmondóknak ajánlanánk, az a technikai felkészülés az artikuláció szempontjából, hiszen a magánhangzók hosszúsága határozza meg a magyar nyelv szépségét. Mindenképpen arra kellene ügyelni, hogy a versek közvetítésmódja eljusson a hallgatóságig is. Arra is kell figyelni, hogy a versnek gondolati közlése is legyen, hogy a közönség érezze azt, hogy nekik szól. A versmondók ezúttal inkább a szomorkásabb hangvételt választották, viszont ezt nem szükséges minden esetben a szövegmondásban is interpretálni, mert az egész áthajlik felesleges melankóliába és letargiába. Valamikor az egyszerűséggel többre megyünk, a melankóliát pedig rábízhatjuk a versre. Nem muszáj azt feltétlenül eljátszani is, mert akkor némileg hamiskássá válik. Emiatt néhány esetben ún. ritmizáló, lüktető versmondás született, mert a melankólia útját választották, és a ritmus vette át a vezetőszerepet a gondolatiság helyett. A fiatal versmondóknak azt tanácsoljuk, hogy minél több verset olvassanak és a választást ne bízzák minden esetben a tanárra. A tanulóknak is lehet jó versötletük, hogy mit szavalnának szívesen, mert ezáltal személyesebbé tehetik a verset – fejtette ki Kálló Béla és arra bátorított mindenkit, hogy legyen a versmozgalom tagja.
A zsűri értékelése szerint harmadik lett a csókai Jaksa Dominika, a második a kishegyesi Vanka Réka, az első pedig Omerović Imola, a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola tanulója:
– Nagyon jól éreztem magam a versenyen. Meglepődtem, hogy megnyertem. Nem gondoltam volna, hogy első leszek, hiszen sok szép verset és jó versmondót hallottam. Szeretnék a jövőben több szavalóversenyen is részt venni. A délutánoktól mindig futottam című verset mondtam el. Nagyon megtetszett, azért választottam, mert egy kicsit szomorkás. Valami miatt a szomorkásabb hangulatú verseket jobban szeretem – mondta a lapunknak Omerović Imola.
IDŐUTAZÁS KOSZTOLÁNYIVAL
A rendezvénysorozat második része a középiskolásoké volt, akik a Kosztolányi felébredt 2019 tavaszán címmel, irodalomtörténeti megközelítéssel készítettek videoblogokat. Ezek a YouTube-on a subiblioteka címen tekinthetők meg. A verseny szempontjából számított az is, hogy melyik kisfilm mennyi lájkot kap. A versenynek határon túli versenyzői is voltak. Ennél a megmérettetésnél a zsűrit dr. Antal Szilárd egyetemi tanár, Brenner János szerkesztő, Fejős Csilla rendező, valamint K. Kovács Ákos operatőr alkotta. Miután az Amerikai kuckóban levetítésre kerültek a videók, Brenner János értékelte a látottakat:
– A verseny előtti nap megnéztük a filmeket és nagyon intenzív levelezés útján hoztunk döntést. A zsűrinek több okból is nehéz dolga volt: egyrészt a videóblog, mint műfaj újszerűsége, nehezen behatárolhatósága miatt, másrészt pedig a beérkezett pályaművek sokszínűsége tekintetében. Ha a műfaji kérdésekből indulunk ki, az alapértelembe vett videóblog műfajának csak részben feleltek meg az alkotások, de a zsűrinek emellett azt is figyelembe kellett vennie, hogy a műfaj hitelességét épp az írott szó és mozgókép együttese adja meg. Felmerült továbbá a kérdés, hogy a zsűri hagyatkozhat-e pusztán a nézettségi mutatókra, és az is, hogy egyáltalán milyen esztétikai elvárások mentén dönthetünk. A tematikus meghatározottság, az irodalomtörténeti megközelítés széles spektrumot kínált a témakör feldolgozására, amellyel a pályaművek megalkotói éltek is. Változatos módon közelítettek a feladathoz. Az értékelés során a leglényegesebb szempont az volt, hogy a mozgókép síkjain hogyan sikerült a művészi értelembe vett kifejezés, az egyedi módon történt képi megfogalmazás, tartalmilag pedig az, hogy mennyire dominált a teljes életmű vagy annak egy részlete – tudtuk meg Brenner Jánostól.
LÁJKOK TÖMKELEGE
Ahogyan azt hallhattuk, a videók feltöltése után ádáz komment- és lájkháború indult meg. Végül a legtöbb lájkot kapó, egyben közönségdíjas, a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Kosztis című videóblogja lett, amely a zsűrinél a második helyezést kapta. Harmadik lett a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium A megszállott című kisfilmje, az első helyezett csapat pedig szintén a Kosztolányi gimnáziumból került ki, ők Kosztolányi címen készítették el kisfilmjüket. A csapat egyik tagja, Bicskei Armand elmondása szerint meglepődtek a győzelmen:
– Egyáltalán nem számítottunk rá, hogy megnyerjük a versenyt, mert nem igazán voltunk benne a lájkvadászatban. Egy kicsit csalódtunk is, azt hittük, hogy a közönségdíjas lesz az első helyezett is. Kellemesen meglepődtünk amikor kiderült, hogy mi győztünk. A tanárnőnk, Tolnai Varga Piroska értesített bennünket a pályázatról. Felcsigázott bennünket ez a téma, nagyon érdekes az irodalmat az időutazás szemszögéből megközelíteni. Ezután a csapattal összeültünk, szöveget írtunk, majd pedig kimentünk az utcára és telefonon felvettük a videónkat – mondta Bicskei Armand.
A verseny minden résztvevője könyvjutalomban részesült, Lovas Ildikó Rózsaketrec című regényét vihették haza, a díjazottak pedig más a Forum Könyvkiadó által kiadott kötettel is gazdagíthatták a könyvtárukat. Külön az első helyezettek a kelebiai lovastanyán látták vendégül. Itt a győzteseket ebédre, tortázásra, sétakocsikázásra várták.
Holnap 10 órai kezdettel tartják meg a Szabadkai Városi Könyvtár olvasótermében a Kosztolányi-napok hagyományos tudományos tanácskozását. Szőcs Géza Kossuth-díjas költő (Budapest) Száz év után címmel tart előadást. Urbán László irodalomtörténész (Érd) értekezésének címe: Miért nem kapta meg Kosztolányi Dezső a Nobel-díjat? Az irodalmi szövegeket felolvassa Bíró Erzsébet. A Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályvezetője, Kovács Ida irodalomtörténész (Budapest) Kosztolányi arcai címmel tart vetítéssel egybekötött előadást. Ezt követően, 12.30 órától kerül sor a Svetozar Marković Gimnázium előtt a Kosztolányi-mellszobor, a Gimnazista, valamint a gimnázium falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzására.
