Csütörtökön a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ vendége H. Bagó Ilona irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmuzeológusa volt, aki a „Születtem, elvegyültem és kiváltam.” – József Attila életútja címmel tartott előadást. H. Bagó Ilona a Magyar Irodalmi Emlékházak Megújulása program egyik kidolgozója, számtalan kiállítás koordinálása, rendezése fűződik a nevéhez, melyek elsősorban József Attila, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza emlékéhez kapcsolódnak. A szárszói emlékházban megnyílt kiállítás kurátora volt, multimédiás vándorkiállítást rendezett József Attila születésének századik évfordulója alkalmából, valamint a Gát utcai emlékszobában látható állandó kiállítást is ő rendezte. Nagy szerepet vállalt József Attila költészetének népszerűsítésében és személyiségének bemutatásában. Irodalomtörténeti munkái közül is kiemelkednek a József Attila költészetével és életével foglalkozó írásai:
– A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar költők és írók tárgyi és szellemi hagyatékát őrzi. Gazdag gyűjteménnyel büszkélkedhetünk, egyik legfényesebb gyöngyszeme pedig a József Attila-hagyaték, amit még 1949-ben kezdett el gyűjteni Szántó Judit és József Jolán. Nekik köszönhetjük a hatvanas évek közepéig összegyűjtött törzsanyagot, amit azóta mi is igyekszünk tovább gyarapítani. Persze az idő múlásával egyre kevesebb újdonságra számíthatunk, de még előfordul, hogy amikor azt képzeljük: más már nem kerülhet elő, valami mégis előbukkan. Legutóbb egy magángyűjtő jelezte, hogy neki megvan az Óda című vers elveszettnek hitt kézirata, de nem mutatja meg – hallottuk H. Bagó Ilonától.
– A rendszerváltás után kezdődött meg József Attila életművének az újragondolása. A szocializmus idejében nagy proletár költőként tartották számon, és a leszűkített életművével akarta a hatalom a saját pozícióját legitimálni. A nyolcvanas évek közepétől, különösen a rendszerváltás óta viszont mélyebb, erőteljesebb, kiterjedtebb kutatás indult Magyarországon. Az irodalomtörténészek a költészetének azokkal a szegmenseivel is behatóbban foglalkoztak, amelyek azelőtt a nagyközönség számára nem voltak nyilvánvalóak. Habár az alcímben azt jelöltem meg, hogy József Attila életútját vezetem le, ezt mégis kicsit szűkíteni kellett, mert rendkívül fordulatos életpályáról van szó, ami nem férne bele egy előadás időtartamába. A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára őrzi a Curriculum Vitae kéziratát, amelyet József Attila 1937 februárjában írt, amikor állást keresett. Ez az életrajz azonban nem feltétlenül egyezik meg azzal, amit az elmúlt időszakokban gondoltak róla, akár az olvasók, a kutatók vagy akár az a politikai hatalom, amely mindenáron ki akarta sajátítani. Szinte nem is áll másból, mint a traumák felsorolásából – tudtuk meg H. Bagó Ilonától, akinek előadásából a közönség izgalmas részleteket tudhatott meg József Attila sorsáról, költészetéről, valamint a kéziratairól és a levelezéseiről is.
